A legendás rejtőzködő, Thomas Pynchon eladta az archívumát, tehát kéziratai, feljegyzései, levelei gyűjteményét a kaliforniai Huntington Könyvtárnak. Mindezt akár szomorú mérföldkőnek is tekinthetjük, az író búcsúját látva benne. Az író nemsokára már a 86-ot tölti, eddigi utolsó regénye a 2013-ban kijött Kísérleti fázis (Bleeding Edge). Nemcsak a világ előli bujkálásáról vált ismertté, de műveivel is viszonylag ritkán jelentkezett: A 49-es tétel kiáltását hét évvel követte az 1973-as Súlyszivárvány, majd a következő regényre, a Vinelandre egészen 1990-ig kellett várni. A kétezres évek végére viszont felpörgött, és gyors egymásutánban jött ki utolsó három műve, az Against the Day, a Beépített hiba (Inherent Vice) és a Bleeding Edge. Legfontosabb művei szerencsére magyarul is olvashatóak, de a V., a Vineland, a Mason & Dixon vagy az Against the Day kiadására még így is várnunk kell.

A New York Times friss híre alapján viszont a közeljövőben további Pynchon-szövegek válhatnak elérhetővé valamilyen módon. A Huntington Könyvtár legalábbis ígéri, hogy betekintést enged majd a 48 dobozt kitevő, az ötvenes évektől egészen az elmúlt időszakig nyúló iratanyagba. Az összes megjelent regénye gépirata és piszkozatai megtalálhatók a gyűjteményben, ahogy bőséges feljegyzések is a rendkívüli tudásanyagot megmozgató köteteihez. Márpedig Pynchon rengeteg mindenbe beleásta magát a levélküldés történetétől kezdve a II. világháborún át egészen 9/11-ig. Megvannak továbbá a kiadási folyamatokkal kapcsolatos üzenetek is, de Pynchon magánleveleit nem tartalmazzák a dobozok, ahogy fényképalbumokat sem. Utóbbi már csak azért is izgathatja a rajongókat, mert

a Súlyszivárvány írójáról azt sem igazán tudjuk, hogy néz ki ma, illetve hogyan festett évtizedekkel ezelőtt.

Az utolsó jobb minőségű fotó az ötvenes évek közepéről származik, amikor Pynchon még a felnőttkor küszöbén állt, és az amerikai haditengerészetnél szolgált. Próbálkozások persze voltak később is, a legutóbbi épp 2018-ban, amikor állítólag aközben fotózták le, hogy a fiával szavazni ment. A National Enquirerben megjelent képeken egy már bottal közlekedő idős embert láthattunk, aki kétségkívül lehet akár Pynchon is. Korábban próbálták a fiatalkori képei alapján számítógéppel megrajzolni, hogyan nézhet ki ma, de ez a módszer persze nem tekinthető száz százalékos pontosságúnak. Pynchon továbbá a Simpson család néhány epizódjában is feltűnt, ám még rajzolt másán is egy kérdőjellel ellátott papírzacskó fedte a fejét. Viszont azon ritka alkalmak közé tartozott a megjelenés, amikor a szélesebb közönség hallhatta a hangját.

A képen Thomas Pynchon, amerikai író, a Súlyszivárvány című könyv szerzője.
Az Oyster Bay középiskola 1953-ban megjelent évkönyvében található fotó Thomas Pynchon / Forrás: Wikipédia

Pynchon rejtőzködése vad összeesküvés-elméletek egész sorát hívta életre.

Ahogy ilyenkor szokás, elterjedt egy sor teória arról, hogy valójában biztos valaki más áll mögötte, ahogy persze az is, hogy a valódi Pynchon már régen meghalt. Mindez is jól mutatta, miféle kultusz alakult ki a terjedelmes regényeket megalkotó, az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb posztmodern alkotója körül.

A könyvtár irodalmi gyűjteményének kurátora, Karla Nielsen szerint a gyűjtemény rávilágít arra, Pynchon hogyan is tekintett az alkotás folyamatára. Az író egész életében azon volt, hogy a fókusz a művein maradjon, személye ne vonja el azokról a figyelmet. Persze, hozzátehetjük ehhez, hogy titokzatossága, rejtőzködése valójában pont ennek ellenkezőjéhez járult hozzá.

Bujkálásából popkulturális jelenség lett, és rengetegen hallhattak róla olyanok is, akik még egy sort sem olvastak a könyveiből.

A titokzatoskodás pedig tovább folytatódik. A Huntington, szokatlanul a hasonló vásárlásokhoz képest, semmiféle képi anyagot nem tett közzé a gyűjteményről, ahogy azt sem közölte, mennyiért szerezte meg azt. Az intézmény más évtizedes pletykákat sem erősített meg vagy cáfolt. Az egyik szerint például a Súlyszivárványt a szerző valójában milliméterpapírra írta meg. Nem tudni azt sem, mikor hagyta el Olivetti Lettera 22-es írógépét, és kezdett szövegszerkesztőt használni. (Ha egyáltalán.) Az akvizíciót mindenesetre megerősítette az író fia, Jackson Pynchon is, aki elmondta, hogy amikor értesültek a könyvtár lenyűgöző tudományos programjairól, biztosak voltak benne, hogy a Pynchon-archívum megtalálta az otthonát.

Kiemelt kép: Thomas Pynchon karaktere a Simpson család című animációs sorozatban. / Forrás: Wikipédia