Jó néhány évvel ezelőtt az egyik kedvenc televíziós munkám, A világ árvái című dokumentumfilm-sorozat jóvoltából eljuthattam számos egzotikus, de szegény országba, olyan helyekre, ahová egyébként talán sosem jutottam volna el. Részben akkori – 2006-os – tapasztalataim, részben a világról alkotott általános hiedelmeink és a média túlzásai miatt időnként én is hajlamos vagyok borúsan látni az emberiség jövőjét, a föld országainak kilátásait. A Tények című könyv elolvasása azonban megváltoztatta ezt.
A könyv svéd szerzői küldetésüknek tekintették, hogy évtizedes munkával
feldolgozzák a világ olyan sorskérdéseiről kapott hivatalos adatokat,
mint például a várható élettartam, a gyermekek születése vagy a nők
iskolázottsága. Meglepődve olvastam, hogy a helyzet messze nem olyan
lehangoló, mint sokan hisszük. Nem csak én, aki a médiában dolgozom, nem
csak átlagemberek, de még Nobel-díjasok és politikai döntéshozók is
hajlamosak borúlátóbb válaszokat adni a szerzők által összeállított
ténykérdésekre, mint a csimpánzok, melyek a puszta szerencsére
hagyatkozva 33%-os eredményt érnek el…
Mik az okai annak, hogy ennyi ember téved ennyi mindenben, legyen
bármennyire iskolázott, svéd, amerikai vagy magyar? – a könyv erre a
kérdésre keres és talál válaszokat.
Nagyon tetszett az a lelkesedés és az a szórakoztató, olvasmányos
stílus, ahogyan a könyv leírja a globális tudatlanság elleni harcot és a
tényalapú világkép előnyeit, a szerzők személyes élményeivel
fűszerezve. Az interneten is elérhető előadásaik és az adatokat
feldolgozó színes ábráik pedig számunkra is érthetővé, szemléletessé
teszik a világban végbemenő fejlődés folyamatát.
A Tények elolvasása során garantáltan optimistává és tájékozottá válik
az olvasó, rá is fér. Szerintem kihagyhatatlan és hiánypótló mű
született.
