Az egyik leghasznosabb és legpraktikusabb könyv, amit a közelmúltban olvastam. Thomas Erikson: Pocsék főnökök című kötete ráadásul két könyv egyben! A hangzatos címmel ellentétben ugyanis a mű második fele a lusta disznókról szól, vagyis arról, hogy egyes beosztottaknak miért esik nehezére elvégezni a munkát?
Magam is számtalanszor tapasztaltam, hogy egyes munkahelyeken nem működik a kémia a vezetők és beosztottak között (na nem a szó mai, #meetoo-s értelmében). Ennek fő oka az lehet, hogy a főnök nem ismeri kellőképpen a beosztottak valódi és/vagy a beosztásához felvett személyiségjegyeit, és nem ehhez igazítva alakítja a feladatok kiosztását, a számonkérést és a szervezeten vagy csoporton belüli kommunikációt.

A könyv számos munkahelyi élethelyzetet feldolgoz, és hasznos technikákat mutat vezetőknek és beosztottaknak egyaránt. Mivel az életünk jelentős részét a munkahelyünkön (vagy manapság pontosabb úgy, hogy a munkánkkal) töltjük, nem mindegy, hogy megismerjük-e egymás személyiségét, erősségeit és gyengeségeit. Ha a vezetők (a címben szereplő pocsék főnökök) rászánnák az időt és az energiát arra, hogy vizsgálják, elemezzék a beosztottak viselkedését, teljesítményét és egymással való kommunikációját, a nekik való feladatokkal találnák meg őket. Az emberek ugyanis többnyire a főnöküket hagyják ott, nem a munkahelyüket. Attól tartok tehát, hogy ez a fajta vezetői meló elvégzése egy lelkiismeretes főnök számára megúszhatatlan.
Igen ám, de mi a helyzet pandémia idején? Egyes szektorokban a munkavállalók egy éve otthonról dolgoznak, csak elvétve járnak be a munkahelyükre. Bár azt megtanultuk, hogy bizonyos feladatokat otthonról is el tudunk látni, de pont a személyesség az, amit a legjobban hiányolunk. Az online megbeszéléseken kevésbé derül ki, kikkel is dolgozunk együtt valójában. Azt tapasztalom, hogy a beosztott nehezebben tud bizonyítani (hiszen sokszor az sem mindegy, mennyire látszik, hogy milyen jól dolgozik), a főnök pedig még annyira sem tud észrevenni és megismerni, mint korábban, amikor az irodában nap mint nap találkoztak.

Remélem, hogy a vezetőképzéssel foglalkozó szerző hamarosan felhasználja az elmúlt egy év tapasztalatait is, és egy átdolgozott kiadás vagy egy új könyv formájában a megváltozott munkahelyi életünkkel is foglalkozik majd, hasonlóan élvezetes stílusban.