A 2019-es Libri irodalmi díj nyertese, Szvoren Edina, idén is a jelöltek között szerepel, Mondatok a csodálkozásról című novelláskötetével. Történetei, ha lehetséges, még feszesebbek, még precízebbek lettek, ebben az interjúban pedig szó esik a címadás jelentőségéről, olvasási szokásokról, és még a véres hurka áráról is.

Minden kötetének nagyon markáns címe van, ami már azelőtt hat az olvasóra, hogy találkozna a novellákkal. Fontos, hogy már maga a rajt is ennyire erős legyen?

A cím, pláne egy novelláskötet címe nem annyira rajt, mint inkább árucímke. Valami, amit nem a művön belüli kezemmel ragasztottam a könyvre. És mint ilyenen, erősebben nyomot hagynak rajta a piaci megfontolások. Nem mindig vagyok jó címadó. Egyébként, ha meggondolom, az általam legirigyeltebb címek nem épp neonfénnyel vibrálnak a bolti könyvpiramis tetején: Saulus, L’étranger, Édes Anna.

Néha szégyellem, hogy ilyen könnyű markánsnak lenni, és akkor hirtelen már ez sem olyan könnyű. És talán már nem is a címekről beszélek.

Maradva a címeknél: Mondatok a csodálkozásról. Ma, amikor azt mantrázzuk, hogy már semmin nem szabad meglepődni, mi az, ami még meghökkenti, amire rá tud csodálkozni?

A véres hurka árára.

A képen Szvoren Edina Mondatok a csodálkozásról című könyve.

Amikor egy novellán dolgozik, az olvasó szemével is nézi a szöveget, vagy az alkotás időszakában csak, mint szerző van jelen?

Melyik olvasóra gondol? Létezik egy valamilyen olvasó? Persze, hogy képtelenség az olvasó szemével nézni a sajátom helyett, ha akarnám, se menne. Az én szövegérzékelésről alkotott tapasztalataim természetesen jelen vannak írás közben, egy szöveg az alakulása során számos fázison megy keresztül, amelyeket a tudatosság különféle szintjei jellemeznek ötleteléstől a húzásig.

De AZ olvasót senki nem ismeri, még a legnagyobb példányszámban elkelő könyvek szerzői sem,

legfeljebb az ő szövegérzékelésről alkotott tapasztalataik – gondolom – több olvasó olvasási stratégiájával vágnak egybe.

Rövid prózát ír, sőt a mostani kötete alapján mondhatjuk, hogy egyre rövidebb prózát, de mit olvas? Olvasóként is inkább a novella, kisregény vonzza, vagy szereti a hosszabb elbeszéléseket?

Mindenféle könyveket olvasok. Az irodalom játéka épp arról szól, hogy valahonnan máshonnan nézzünk magunkra.

A Libri irodalmi díjakat május 19-én adják át, az eseményt élőben követheti a Libri Könyvesboltok Facebook-oldalán.



Naív kamasztól a tudatos alkotóig – interjú Závada Péterrel

Závada Péterre a 2022-es Libri irodalmi díjak döntősével beszélgettünk kötetéről, és arról, hogy milyennek látja eddigi alkotói pályáját.

Mesék a különös korról, amiben élünk – interjú Tóth Krisztinával

Tóth Krisztinával a Libri irodalmi díjak döntősével beszélgettünk Bálnadal című kötetéről és a mindannyiunk életét befolyásoló terekről beszélgettünk.

Varsányi Anna: „Akkor bolondulnék meg, ha nem olvashatnék”

A Libri irodalmi díjak kapcsán Varsányi Annával íróval, műfordítóval, a Szegedi Nemzeti Színház dramaturgjával és díszlettervezőjével beszélgettünk.

Trokán Péter: A megélt történetek izgalmasabb számomra mint a fikció

A Libri díjak kapcsán Trokán Péterrel a Vörösmarty Színház társulatának tagjával beszélgettünk a kultúráról, irodalomról, az olvasás fontosságáról.