Bánki Évát eddig kiváló, felnőtteknek szóló könyveiről ismerhettük. A szerző számára 2004-es megjelenése után mindjárt általános elismertséget hozó Esővárosról, a Telihold Velencében című kultúrtörténeti kalandozásról, vagy éppen a Fordított idő-regénytrilógiáról. Az 1966-ban született, magyar-portugál szakon végzett, műfordítóként is dolgozó Bánki Éva most ifjúsági regénnyel jelentkezett. A Petőfi-vírus a valóság és a képzelet elemeit ötvöző, izgalmas kaland, amely egy elit, angol nyelvű budai iskolában játszódik. Pontosabban: az iskolában, és az alatta induló barlangban.

De hogy kerül az egész 7/a egy barlangba? Mindjárt kiderül, ám előbb lássuk a történet kezdetét! Az iskolában, amelyben megszokott, hogy üzletemberek, diplomaták gyerekei csak egy-két évet, olykor még rövidebb időt töltenek benne, majd hamarosan újabb országba utaznak, egy szép napon felbukkan egy különös új fiú. Nem az a tipikus „vándorgyerek”: a cuccai bénák, a cipője ócska, egy normális telefonja sincs. Mégis hamar közkedveltté válik, mert hiába tűnik furcsának, lelkesedésével, képtelen ötleteivel, lehengerlő személyiségével mindenkit elvarázsol. Ráadásul jól tanul – mint egyik osztálytársa anyja megjegyzi, „másra a kosz ragad”, rá meg a tudás.

Kicsit esetlen, mégis jól focizik, angolul kezdetben alig motyog, ám csakhamar fantasyregényt ír az idegen nyelven. És a neve! Petőfi Sándornak hívják.

„Azt elég értelmesen elmagyarázta nekünk, miért hívják Petőfi Sándornak. Valahol Kárpátalján született, és a szülei olyan szegények voltak, hogy semmi mással nem tudták megajándékozni, csak egy híres névvel. Ez lett az ő öröksége. De én nem szégyellem, hanem büszke vagyok a nevemre” – mondja róla az egyik osztálytársa.

A képen Bánki Éva a Petőfi-vírus című könyv szerzője.
Fotó: Máté Péter

Sanyi mindenkiből kihozza a legjobbat. Berci, az autista fiú, aki addig a legkisebb váratlan ingerre kiabálni és dühöngeni kezdett, megnyugszik a közelében, és kiderül, hogy egész jó fej. Réka, a mozgássérült lány is remekül megtalálja vele a hangot. „Ugyan, nevetett Sanyi. Lehet, hogy neked is menne a hajlongás. Csak ki kéne próbálnod. Az ember mindig le tud hajolni azért, ami nagyon érdekli” – biztatja a fiú, és végül Rékának is sikerül beilleszkednie a többiek közé. Fokozatosan a nagydumások, a félénkek, a menők mind Petőfi Sándor bűvkörébe kerülnek.

Aztán Sanyi egyszer csak otthagyja az iskolát. Ám szellemisége nem tűnik el, és a 7/a végül úgy dönt, megvalósítja volt osztálytársuk esztelennek tűnő álmát: az iskola pincéjében nyíló rejtélyes hasadékon át leereszkednek az épület alatt húzódó barlangba. Ahol – legalábbis Sanyi hagymázasnak tűnő elképzelése szerint – régi korok emberei élnek…

„De miért vállalta Petőfi a szökést, kérdezte Sanyi az osztálytól, mint valami színész vagy népszónok. Senki nem felelt, mire ő széttárt karokkal folytatta. A márciusi ifjak, a barátai itt vártak Petőfire a budai barlangokban. Ők, a pesti radikálisok már tudták, hogy nem bírnak az oroszokkal, ám ők azért szép csendesen készültek a világforradalomra. A jobbágyság eltörlésére, az állatok, a gyerekek felszabadítására, a világforradalomra! … Egy igazi forradalmár nem adja fel. Egy igazi szabadságharcos sohasem öregszik, sohasem békél meg. Ők elrejtőztek a budai barlangokban. Nekik köszönhető, hogy egy forradalmi Buda és Pest rejtőzik a talpunk alatt.”

A képen Bánki Éva Petőfi-vírus című könyve.

A barlangi kaland aztán az egész osztály életét megváltoztatja.

Bánki Éva könyve gördülékenyen megírt történet, amelyet a 7/a tagjai mesélnek el, bemutatva a különös osztályban jelenlévő dinamikákat. Kiderül, hogy szinte minden gyereknek, tűnjön bármilyen kiegyensúlyozottnak, komoly problémái vannak.

A szüleivel, az életével, a felnőttek világával. A Petőfi-vírusban – amely 2022-ben íródott – megjelenik az ukrajnai háború, a klímaszorongás problémája, és az, hogy mindez miként hat a fiatalokra. Hogyan alakítja az életüket úgy, hogy azt mi, felnőttek talán észre sem vesszük. Gyerekek kontra felnőttek világa, világmegváltások és hétköznapiságok, idealizmus és valóság örök konfliktusa – Bánki Éva jól ismert toposzokból építkezik, izgalmas és tanulságos művet hozva létre. Érzékenyen, értőn és átélhetően bemutatva azt, hogyan igazodik el és vérteződik fel egy gyerek a megannyi képmutatást és igazságtalanságot rejtő világban. Ideális, jól fogyasztható könyv 9-13 éveseknek – de a szülők sem bánják meg, ha megismerkednek vele.

Még több cikk a témában: