Selyem Zsuzsa írt egy könyvet, novellák sorozatát, melyek kiváló, különvilágú történetek, még ha ciklusokba is szerveződnek.
A kezem remeg, mert ránézek a billentyűzet kiosztásra, és a felső sorban ez van: QWERTZUI. És eszembe jut a könyv második harmadában előkerülő kérdés: Miért is ezek a betűk vannak ott?
Kezdeném onnan, hogy nem ismerek olyat, akinek ne volna köze Umberto Ecóhoz. Mert ott van először is A rózsa neve, széles vásznú könyv Christian Slaterrel és Sean Conneryvel, ráadásul, ahogyan legutóbb rácsodálkoztam, tévésorozat is készült a regényből; aztán ott A nyitott mű, minden bölcsésznek kötelező,
Küldetéstörténet. A küldetésnek azonban a küldetést teljesítőkön túli célja vagy tétje nincsen: életben kell maradniuk.
Olvasni és kattintgatni, az nekem valahogy furcsa. Nem is hiszem, hogy azért, mert eljárt volna fölöttem az idő, hogy a technikai fejlődés annyira sebes, hogy én arról lemaradtam, mert nekem csak az a motor, ami füstöl.
Óvatoskodtam. Részint azért, mert dilemma van, amit más könyv (ill. szerző) kapcsán már megfogalmaztam: ismerem Háy Jánost, van köztünk emberi viszony. És világos, hogy én
Először is: jók a dumák ebben a regényben. Hogy egyből a közepébe vágjak – anya elmegy, otthagyja a tizennyolc éves fiút, aki, persze, nem lát
Becsszó, arra készültem, hogy rossz lesz. Így, ilyen egyszerűen. Hogy nem fogom szeretni, hogy ez aztán nem magasirodalom, csak annak akar látszani, szóval még csak
Rég olvastam elmélyülten Esterházyt. Volt idő, hogy sokat: Tizenhét hattyúk, Hahn-Hahn, Egy nő meg A szív segédigéi. Aztán a Semmi művészet volt, amit megint nagyon szerettem, meg az Esti, amit lapozgattam,
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mennyiség releváns mutatója a minőségnek. Erre vagyunk betanítva, így szelektálunk az üzletekben vásárláskor, így végzünk hétköznapi összehasonlításokat. Hogy hol
Ha a kedvenc Gaiman-kötetem felől érdeklődnek, habozás nélkül vágom rá: Amerikai istenek. Bár
Nápolyban járunk, a világháború után, ahol két kislány a nyomornegyed utcáin örök barátságot
Kezdeném onnan, hogy nem ismerek olyat, akinek ne volna köze Umberto Ecóhoz. Mert ott van először is A rózsa neve, széles vásznú könyv Christian Slaterrel és Sean Conneryvel, ráadásul, ahogyan legutóbb rácsodálkoztam, tévésorozat is készült a regényből; aztán ott A nyitott mű, minden bölcsésznek kötelező,
Történetek, amik nem kerülhetik el az erőszakot. De nem játsszák ki, nem túlozzák
Whether it’s fiction, politics, history, or science, Libri is keeping a keen eye on what’s trending in the world. Based on the well-renowned best
© Libri Könyvkereskedelmi Kft. Minden jog fenntartva!
