Angol drámaíró, költő és színész, az angolszász irodalom legismertebb alakja. Közel 3000 olyan, mára hétköznapinak számító szó és kifejezés található az angol nyelvben, ami az ő műveiben bukkant fel először.
Angol regényíró és költő. Leghíresebb alkotása a Jane Eyre (1847), Charles Dickens Twist Olivér című műve mellett a világirodalom egyik első olyan regénye, amelyben – legalábbis a történet elején – egy gyerek az elbeszélő.
Költő, műfordító, külföldön az egyik legismertebb magyar lírikus. Fiatal korában ragadta magával a kommunizmus eszméje, ezért sok költeménye a Rákosi- és a Kádár-korszak ünnepelt szózata lett. Születésének évfordulóján ünnepeljük a magyar költészet napját.
Dán költő és meseíró, akinek történetei generációk gyerekkorára voltak nagy hatással. Születésnapját 1967 óta Nemzetközi Gyermekkönyvnapként ünnepli a világ.
Reich Jenő néven született kabaré- és regényíró, a magyar ponyvairodalom legismertebb képviselője, akinek olyan remekműveket köszönhetünk, mint a Piszkos Fred, a kapitány (1940), A Vesztegzár a Grand Hotelben (1940) és A csontbrigád (1941).
Norvég drámaíró, akit Szophoklész, Shakespeare, Goethe és Schiller mellett a műfaj egyik legnagyobb hatású alakjaként tartanak számon. Színműveit a klasszikus, görög hagyományú szerkesztés és a metsző társadalomkritika jellemzi.
Angol író, az ötrészes – tehát bevallottan hibásan elnevezett – Galaxis útikalauz stopposoknak-trilógia szerzője. Írói karrierjének kezdete előtt dolgozott többek között egy csirkefarmon és egy gazdag katari család testőreként is.
Angol költő, a viktoriánus irodalom egyik legnépszerűbb alakja. Bár iskolába nem járt, tehetős családja könyvtárának köszönhetően már egészen fiatalon nagy műveltségre tett szert. 12 éves korában írta meg első jelentősebb művét, A marathoni csata (1809) című epikus költeményt, amit apja adatott ki a saját költségén, 50 példányban.
Amerikai dráma-, novella-, regény- és forgatókönyvíró. Irwin Gilbert Shamforoff néven, orosz bevándorlók gyermekeként született New Yorkban. Leghíresebb könyve az Oroszlánkölykök (1949), amelyből 1958-ban nagy sikerű filmet forgattak, a főszerepben Marlon Brandóval.
Az akkor Poroszországhoz, ma Lengyelországhoz tartozó Gdanskban született német filozófus, a modern eszmetörténet egyik legnagyobb hatású gondolkodója. Legismertebb műve A világ mint akarat és képzet (1819). Gondolkodására Immanuel Kant és a buddhizmus tézisei voltak a legnagyobb hatással, a buddhizmus egyik alaptételéhez hasonlóan Schopenhauer is a vágyakat tartotta minden szenvedés forrásának.
© Libri Könyvkereskedelmi Kft. Minden jog fenntartva!
Ne maradjon le az irodalmi világ legfrissebb híreiről, iratkozzon fel a Libri Magazin hírlevelére, hogy első kézből értesüljön a hazai és nemzetközi kulturális izgalmakról!
