Minden kezdet nehéz, sokszor várni kell a sikerre, és bizony igaz ez akkor is, ha irodalmi pályafutásba kezd az ember. Az elsőkönyveseknek nehéz dolguk van. Az ismeretlen kockázat. Mi a garancia arra, hogy valami tetszeni fog? Épp ezért volt remek kezdeményezés 2015-ben megalapítani az elsőkönyvesekre specializálódó Margó-díjat. Amellett, hogy a díj elnyerése magas szakmai elismerés, a legjobb elsőkönyves a pénznyeremény mellett kereskedelmi és médiatámogatást is kap a kötet népszerűsítéséhez.
Az év legjobb első prózakötetesének járó Margó-díjat idén kilencedik alkalommal adták át az októberi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron. A 2023-as díjra összesen harmincnégy 2022. július 1. és 2023. június 30. között megjelent könyvet neveztek. A díjat Visky Andrásnak ítélték oda a Margó Irodalmi Fesztivál, a Fiatal Írók Szövetsége és a Szépírók Társaságának képviselői a Kitelepítés című könyvéért, a különdíjat pedig Szűcs Ádám kapta A játék neve: Budapest című ifjúsági regényéért.
A Könyves Magazin szerkesztőiből álló szakmai zsűri által kiválasztott legjobb tíz prózakötet közül bemutatjuk a 2023-as év elsőkönyveseit. Rájuk egészen biztosan érdemes odafigyelni!
Bánhidi Lilla Sorsod Borsod című könyve a Prae kiadásában látott napvilágot, a Krimi Ma sorozat részeként. Az írónő – pontosan, mint regényhőse, Alexa – falun nőtt fel. Ahogy a Könyves Magazinnak adott interjújában beszél róla, a regényhősén keresztül értette meg igazán, hogy attól, hogy nem a fővárosban született, joga van tévériporternek lenni, joga van regényt írni. A Sorsod Borsod nem csupán egy krimi, Bánhidi Lilla szociológiát is hallgatott felsőoktatásban, az írásra a német regionális krimi műfaja inspirálta. Regénye fontos társadalmi problémákat is érint, ír a sehova nem tartozásról, hitelesen bemutatja a valós helyszínek gazdasági helyzetét, az ott élők mentalitását, tájnyelvét.
Bánhidi Lilla regénye a Prae Kiadó krimipályázatán indult el sikeres útján. Hősnője oknyomozó riporterként ered egy gyilkosságsorozat rejtélyének nyomába. A gyönyörű lányok meggyilkolásának ügye egyre személyesebb történetté válik számára, ahogy a szálak szülővárosához vezetnek Borsodba, s a lány szembesül elfeledettnek hitt szerelmével és feldolgozottnak hitt traumáival.
Gaál-Nyeste Katalin: Bőr – A testünk nem alku tárgya
Gaál-Nyeste Katalin prózakötete a Parnasszus kiadó gondozásában jelent meg. A könyv szerzője mérnök, hét éve ír rendszeresen és jár írásszemináriumokra: ez idő alatt született prózái kerültek be Bőr című kötetébe. A miniatűrök rejtélyekkel telítettek, nyomasztó hangulatuk fojtogat, hiszen olyan szituációkat jelenítenek meg, mint a kórházlátogatás és a zsúfolt buszon ülők áthidalhatatlan távolsága. A hétköznapi világ, amit bemutat, szorongató, még a legrövidebb pillanatfelvételeknek is különös mélységük van. Gaál-Nyeste Katalin rendkívül jól megragadja a nő-férfi kapcsolatokat, különleges hangulatú szövege elvezet egy olyan világba, ahol az írás felesleges, a beszéd hiba, a magány pedig mindennek és mindenkinek a része.
Gleb Anitta 2018 óta publikál; Pálok című könyvét a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány jelentette meg. Illusztrátor, így nem meglepő, hogy első kötetének, a Páloknak a főszereplő pálma mellett a borítóterve született meg először a fejében. A történet középpontjában egy frissen szakító elbeszélő áll, aki rögtön beleveti magát a randizás világába, miután megvásárolja Pált, a pálmát. Huszonkét randit él át egy hónap leforgása alatt, ezekről pedig naplót vezet. Igyekszik megtölteni üres szívét, Páltól Pálig sodródik, humorral és öniróniával, valamint kiegészítő illusztrációkkal mutatja be a Húspiacot, ahol különféle megdöbbentő szituációkkal találkozik: egy hetvenhat éves férfi például még gyermeket szeretne, s van, aki családja mellé keres szeretőt.
Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia
Iglódi Csaba kétszáz évet felölelő családregénye, a Dreher-szimfónia az Athenaeum kiadásában jelent meg. Iglódi újságíró, éveket készült és olvasott az alapos kutatómunkát igénylő könyv megírására, amelyben segítségére volt a Dreher Sörgyárak jelenlegi igazgatója, Békefi Gábor is. A nagy múltú Dreher-család négy generációjának a története tehetségről, kitartástól, üzleti életről számos, kevésbé köztudott történelmi érdekességre is ráirányítja a figyelmet. Kevesen tudják például, hogy a sváb gyökerű osztrák család nevéhez fűződik a bécsi láger sör elkészítése, a versenylótenyésztés meghonosítása, vagy az első közép-európai gőzgép üzembe helyezése. A felbukkanó szereplőkről nem mindig lehet eldönteni, hogy valós személyek voltak-e; történelmi hűség izgalmasan keveredik a fikcióval. A családregény, amelyben szerelem, gyász, öröm és bánat is helyet kap, azt is megmutatja, hogy a régi, férfiak uralta üzleti világban is milyen fontos szerepük volt az asszonyoknak.
Természetesen ne engedjük el kedvenc íróink kezét, de érdemes odafigyelni az első könyvükkel debütáló szerzőkre is. Ki tudja, könnyen lehet, hogy új kedvencekre lelünk közöttük.
