A Nők Lapja olvasóinak szavazatai alapján Fábián Janka regénye, a Libri Könyvkiadó gondozásában megjelent Árvízi napló nyerte el a Nők Lapja Irodalmi Díj közönségdíját. A regényben egy fiatal lány, Gruber Vilma életébe nyerhetünk bepillantást az 1838-as pesti árvíz eseményein keresztül.
2022. november 9-én ünnepélyes keretek között adták át a Nők Lapja Irodalmi Díjat: az eseményen a legjobb magyar és a legjobb külföldi kortárs regény, a legjobb gyermek- és ifjúsági könyv, valamint egy közönségdíjas szerző kapott kitüntetést. A Nők Lapja Irodalmi Díjat átadó vacsorának a Hilton Budapest adott otthont, az esemény házigazdája Juhász Anna volt.
A legjobb magyar kortárs regény díját Tóth Krisztina Magvető Kiadónál megjelent A majom szeme című regénye kapta. A legjobb külföldi kortárs regény Jonathan Franzen Keresztutak című, Pék Zoltán fordításában, a 21. Század Kiadó gondozásában megjelent műve lett. A legjobb gyermek- és ifjúsági könyv díját Bajzáth Mária Kerek élet fája című könyvének és a Lampion Könyvek kiadónak ítélte oda a szakmai zsűri.
A közönségdíjat pedig a Nők Lapja olvasóinak szavazatai alapján Fábián Janka és a Libri Könyvkiadó vehette át az Árvízi napló című történelmi regényért.
Fábián Janka közönségdíjas kisregényében a Cholera-naplóból megismert Gruber család életébe nyerhetünk további betekintést. Az Árvízi napló története hét esztendővel a pusztító kolerajárvány után, 1838 tavaszán játszódik, amikor minden idők legnagyobb árvize öntötte el Pestet. A Cholera-napló Gruber Vilma bájos, fiatal nővé érett, a természeti katasztrófa idején Pesten, idősebbik nővére házában tartózkodik.
Mivel az otthonuk a megáradt folyótól csak egy utcányira fekszik, kis családjával hamarosan az események középpontjába kerül. A tragédia következtében Pesten a házak felét lakhatatlanná tette a napokig dühöngő árvíz. Az írónő könyvében arra keresi a választ, hogy miként lehetséges egy ilyen mértékű katasztrófa után talpra állni és újrakezdeni az életet – legyen szó egy fiatal lányról, vagy akár egy egész városról.
A Libri Magazin oldalain korábban megjelent interjúban az írónő a „szórakoztató irodalom” műfajáról és szerepéről beszélt: Fábián Janka szerint végső soron minden irodalmi mű, sőt talán minden művészeti alkotás elsődleges feladata a szórakoztatás, a szó nemes értelmében.
„Hiszen mind közönségnek készül, és valamilyen formában arra törekszik, hogy kikapcsolja az embert, felemelje, gazdagítsa a lelkét, kiszakítsa őt a hétköznapokból. Ha nem üres, öncélú szórakoztatásról van szó, akkor szerintem ezt akármilyen formában teheti, az mindenképpen szép és tiszteletre méltó tevékenység. Tehát, ha úgy vesszük, nem csak a szépirodalom, a klasszikus zene, vagy egy festmény tudja ezt a célt elérni, hanem akár az igényes popzene, a jól megírt szórakoztató irodalom, vagy egy ötletes plakát is.”
Tóth Krisztina könyve, A majom szeme a legjobb magyar kortárs regény díját nyerte el. A történet egy komor, nyomasztó disztópia,
melyben a valódi hírek elhallgatása, a kijárási tilalom, a szegregáció és az energiaválság csak néhány példa arra, hogy ez a remény nélküli világ valójában nincs is olyan messze a mi életünktől. A könyv főszereplője dr. Kreutzer országosan ismert szegénységügyi szaktekintély, aki egyben egy pszichiátriai betegei bizalmával súlyosan visszaélő szexuális ragadozó. Ebben a baljóslatú világban akad egymásra a történész Giselle és dr. Kreutzer, majd felbukkan a regényben a nőt hetek óta követő Albert, a gyökereit kereső, intézetben nevelkedett fiú, és váratlanul meghal a pszichiáter idős édesanyja. A terápia során Giselle az ismeretlen fiú miatt merül el családja történetében, dr. Kreutzer pedig anyja hagyatékának selejtezése közben éli újra a sajátját.
Tóth Krisztina bátor és gondolatébresztő regényében egy meglehetősen sivár jövőképet tár elénk, egy fojtogató, kiábrándult világot, ahol boldogtalan és szeretetre képtelen szereplők, egymást épp csak súroló életek tárulnak fel, miközben a hatalom és gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik szakadatlanul. A majom szeme egy krimi izgalmaival és tűpontos megfigyelésekkel keresi és örökíti meg az eszmélés pillanatát, de szerencsére nem mentes a fanyar humortól sem.
A Nők Lapja magazin szerkesztősége által kategóriánkét összeállított listákból a könyveket két körben értékelte egy-egy zsűri:
először egy nagyobb létszámú, a kiadói szakma képviselőiből álló grémium, második körben pedig egy szűkebb körű, az irodalmi élet ismert alkotóiból és más szakemberekből álló zsűri választotta ki kategóriánként az év könyvét.
A magyar kortárs regény kategóriában Nyáry Krisztián, Juhász Anna, Akovács Éva és Dudics Emese, a külföldi kortárs regény kategóriában Grecsó Krisztián, Dragomán György, Vámos Miklós és Ribánszky Ágota zsűrizett, míg a gyermek- és ifjúsági könyveket értékelő csapatot Szabó T. Anna, Gyurkó Szilvia, Boldizsár Ildikó, Szekeres Nikoletta, valamint Tóth Krisztina alkotta.
„Elmondhatom, hogy az elmúlt hónapokban a szokásosnál is többet olvastunk. Az újságkészítés, a szerkesztés, a háztartás és a gyereknevelés mellett minden fennmaradó szabadidőnket könyvekkel töltöttük. De nagyon élveztük. Az éjjeliszekrényemen az eddigi szokásos könyvhalom helyett egy barikád épült, a szerkesztőség minden sarkában mesék és regények tornyosultak, és állandó beszédtéma volt köztünk, ki hol tart, kinek melyik a kedvence” – mondta az ünnepségen Akovács Éva, a Nők Lapja főszerkesztője, kiemelve, hogy a magazin közösségének, az olvasóknak és a szerkesztőségi csapatnak egyaránt nagyon fontos a könyvek szeretete és a mindennapi, minőségi olvasnivaló, legyen az egy izgalmas regény vagy éppen egy magazin.
Kiemelt kép forrása: Centrál Médiacsoport, Facebook
