„A könyvei hatására szerettem meg az olvasást.” Talán ez a legnagyobb dicséret, amit egy író az olvasóitól kaphat. Márpedig Vavyan Fable szerzői oldalán sorjáznak az ilyen és ehhez hasonló elismerések. Fable több mint harminc éve megkerülhetetlen alakja a magyar könyvpiacnak: az újrakiadásokat nem számítva eddig közel ötven regénye jelent meg. Fogadni mernék, hogy szinte minden háztartásban fellelhető legalább egy rongyosra olvasott Fable-kötet, ha pedig új könyve jelenik meg, az garantáltan felkerül a bestseller-listákra. Stílusát sokszor Rejtőéhez hasonlítják, amit a szerző udvariasan megköszön, de szívesebben hallja, hogy stílusa fable-i – vagyis fesztelenül könnyed és merész, vagány humorral fűszerezve.
Vavyan Fable, született Molnár Éva legendásan rejtőzködő szerző, már a neve is talányos. Az írói álnév a Bánfalvy Éva név anagrammája (a Bánfalvy férje vezetékneve), amelyben a Fable családi név franciául mesét jelent. Nomen est omen, mondhatnánk, hiszen Fable elapadhatatlan mesélőkedvvel ontja magából a fordulatosabbnál fordulatosabb történeteket. Magánmitológiájához tartozik, hogy nem jár író-olvasó találkozókra, és médiaszerepléseket sem vállal. Elvonultan él egy zalai kis faluban, ahol családja mellett kedves állatai, a lovak veszik körül. Mindezek ellenére élénk kapcsolatot tart olvasóival, akik Meseanyónak szólítják, weboldalának „Szalon” rovatában lehet vele beszélgetni.
Molnár Éva egy 1987-es felvételen, már sikeres írónőként. – Fotó: Arcanum/Vasárnapi Hírek
Miért kezd el egy tizenegy éves kislány indiánregényeket írni? Például, mert már mindent elolvasott, amit otthon és a gyerekkönyvtárban talált, felnőttkönyvtárba pedig még nem járhat. Fable esetében legalábbis így történt. A többi regénye aztán azért született, mert éppen olyan történetek olvasására vágyott, amiket senki nem írt meg neki. Az íróvá válásig azonban rögös út vezetett. Sikertelenül felvételizett a tanárképző főiskolára, így ápolónőként helyezkedett el. Közben sorra járta a szerkesztőségeket, de kéziratait rendre visszadobták.
„A 30. születésnapomon kudarcfalat állítottam” – vallja a kezdeti nehézségekről. „Kiraktam az elutasított felvételi kérelmemet, az elutasított telefon- és lakásigénylést, könyvkiadók és lapszerkesztőségek elutasító szép üzeneteit, a kihúzatlan lottószámaimat.”
Fable-t azonban nem lehetett eltéríteni a céljától. Egy vesemedence-gyulladásra és háromhétnyi kényszerpihenőre volt szükség ahhoz, hogy papírra vesse első, nyomtatásban is megjelent regényét. Ekkor harmincegy éves, harmincnegyedik születésnapján már a tizedik könyvét foghatta a kezébe. Első írásai a Szépirodalmi és az Ifjúsági Könyvkiadónál jelentek meg, ám kötetei már jó ideje saját kiadójánál, a Fabyennél látnak napvilágot. Fontos mérföldkőként élte meg, amikor a tanácsi alkalmazott azt írta személyi igazolványának foglalkozás rovatába, hogy író – igaz, rövid i-vel.
Vavyan Fable született neve Molnár Éva – Fotó: Fabyan.hu
Fable A Halkirálynő és a Kommandó (1987) című regénnyel robbant be a köztudatba, amelyben Denisa Wry rendőrnő kalandjait követhetjük nyomon. Nemcsak az akciódús jelenetek, hanem egy romantikus szál miatt is izgulhatunk, a kommandós Daniel Belloq, alias Mogorva ugyanis alaposan felkavarja az állóvizet Denisa érzelmi életében. A Halkirálynő az évek során sorozattá bővült: előzménykötete A pokol is elnyeli (1988), folytatásai – többek között – A Halkirálynő és a dzsinnek (1988), a Ki feküdt az ágyamban? (1989), az Ébredj velem! (1990) és a Mogorva nyár (1992).
Fable sokféle műfajban otthonosan mozog, és ezeket bátran keveri egymással. A szerző által burleszkeknek, bohóságoknak nevezett írások első darabja az 1989-es Mesemaraton, amit a nagysikerű Szennyből az angyal (1995), a Nászjelentés (2003) és a Mennyből a csontváz (2009) követett. Fable fantasyíróként is kipróbálta magát: Az Álomhajsza (1991) szereplői a Kék Kristály felkutatására indulnak, útjuk fénylő és sötét birodalmakon át, tündérek és fenevadak között vezet. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy azóta Fable fantasyk egész sorával örvendeztette meg olvasóit. A szerző eddig négy elbeszéléskötettel jelentkezett – legutóbb 2020-ban, a Ponyvamesékkel –, szintén a jellegzetes fable-i stílusban.
Szerkesztője, a költő Fodor Ákos írja róla, hogy „szituációs és nyelvi humora frappáns, pazarló, nemritkán bizarr.”
Hogy ez a fajta humor milyen jól működik, arról a moly.hu olvasói értékelései mindennél beszédesebben árulkodnak. Csak néhány véleményt kiemelve: „Ez a könyv eszelősen vicces volt” vagy „Még mindig hangosan tudok nevetni a benne található poénokon”, egy olvasó pedig a nevetéstől görcsölő rekeszizmaira „panaszkodik”.
Vavyan Fable egy eldugott kis faluban él – Fotó: Femina.hu
A másik dolog, amit olvasói hangsúlyoznak vele kapcsolatban, hogy
Fable olyan egyedi és erős női karaktereket alkot, akiket lehetetlen nem szeretni.
Denisa Wry makacs és szókimondó figurája a Halkirálynő-sorozat sikerének egyik fontos – ha nem a legfontosabb – összetevője. Férfi szereplői egyszerre határozottak és esendőek, de mindenképpen egyenrangú partnerei a nőknek. „Létezik olyan férfi, mint a regényeiben szereplők? Belloq, Vis Major?” – teszi fel a kérdést egy olvasó a szerzőnek.
Vis Major, a modern szamuráj már a Halkirálynő-sorozatban felbukkant. Karaktere 1993-ban kapott önálló kötetet: a Vis Major című regényben a férfi Kyra Emettel járja Fertő City utcáit, ahol minden sarkon másik bűnesetbe botlik. Az első Vis Major-történetet hat másik követte, az olvasók pedig régóta szorítottak egy újabb Vis Major-kötetért. Fable legutóbbi regényében, a 2023-as Szemenszedett mesében ismét csatlakozhatunk a belevaló pároshoz. Hogy mi minden vár rájuk ebben a részben? Meghiúsult esküvőn, családi drámák közepette, lövöldözős buliban kell helytállniuk, vagy éppen csapadékvízaknába zuhannak bomló tetemek mellé.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Vavyan Fable regényeivel kiérdemelte a szórakoztató irodalom koronázatlan királynője címet.
Könyveit most már nem az első generáció olvassa és olvassa újra, Meseanyó pedig a kezdeti lelkesedéssel és frissességgel írja történeteit.
Kiemelt kép: Borsonline.hu
Még több cikk a témában:
