Életünk során többször is láthatatlannak érezhetjük magunkat – ha nem kapunk elismerést, köszönetet, vagy hálát. Azt vehetjük észre, hogy barátaink, családtagjaink már készpénznek veszik, hogy mindig számíthatnank ránk, miközben magunkkal már ezer éve nem foglalkoztunk. Amelia Mellor A mágikus könyvárus című könyvében a tizenkét éves Billy Pyke ugyanezzel a problémával küzd.
Idén jelent meg magyarul Mellor első könyvének, a több mint 60 000 eladott példánnyal rendelkező A világ legnagyobb könyvesházának az előzménye. Mindkét regény a valóságban is létező, 1800-as években élő és alkotó Edward William Cole életének egy-egy fontos szakaszát mutatja be, A mágikus könyvárus pedig az általa alapított Cole Könyvesház elődjét, a még piaci standként működő Cole Könyves Standot használja egyik fő helyszíneként. Az írónő nem véletlenül választotta az ipari forradalom korát, a Melbourne-i egyetem kreatív írás szakán diplomamunkáját is ebben a témában írta, Az ipari forradalom újbóli feltalálása a fantasy gyermekirodalomban címmel.
Érződik is a könyvön, mennyi odafigyelés és kutatómunka van mögötte, és hogy a kor szakértője írta. Mellor tökéletesen ötvözi a valóságot a fikcióval, a szürke hétköznapokat a mágiával. A hírhedt, magát fájdalommentes fogorvosként hirdető szélhámos, a frenológia áltudománya és az 1871-es színházi tűzeset mind megjelenik a könyvben. De a borítón, illetve a könyv belsejében megjelenő szivárványok sem véletlenek: Edward Cole humoros, feladványokkal és versekkel teli Cole’s Funny Little Picture Book című gyerekkönyvére, illetve annak borítójára utalnak.
Az 1871-ben, Melbourne-ben zajló történet kezdetén Billynek munkába kell állnia, hogy segítsen szüleinek, akik hiába dolgoznak rengeteget, nyolc gyereküket nem bírják eltartani. Szerencsére sikerül segédnek állnia a Paddy’s Marketen lévő kedvenc helyén: Edward Cole Könyves Standjánál.
Érthető tehát, hogy a főhelyszín a piac lesz, annak atmoszféráját, a színeket és szagokat pedig remekül adja vissza a könyv. Hamar az olvasóhoz is közel kerül a hely, annak minden bódéjával, árusával. Nemcsak a helyszínen, de a főszereplőn is érezzük, hogy nem egy papírmasé figura: Billy láthatatlannak érzi magát, a testvérei jövője rajta múlik, s bár szereti őket, ez nagy terhet tesz a nyakába. Tudja, hogy leginkább csak magára számíthat, emiatt a segítséget is nehezen fogadja el. Belső világának zártságát pedig több ponton is érzékletesen szemlélteti: „Nem szerette, ha böködik vagy megragadják vagy lökdösik, ahogy ez otthon oly gyakran előfordult, mintha a teste is csak játékszer volna, amin osztoznia kell a testvéreivel.”
Eddig akár egy történelmi regénynek is hihetnénk a művet, de nem: ebben a világban a mágiának fontos szerepe van. Mindenkiben megrejlik, de különböző módon, mértékben tudják azt használni az emberek. S míg Billy képessége a rendrakás, az, hogy a tárgyakat szómágiával tudja mozgatni, rendszerezni, addig az Obskurátor, a piac legveszélyesebb és legerősebb varázslója a káoszban és az ördögi alkuk megköttetésében leli örömét.
Billy felelőséget érez a piac és az ott dolgozó emberek iránt, így párbajra hívja ki a mágust, megszabva a feltételeket: mindkét fél egy-egy feladványt ad a másiknak, aki pedig hamarabb megoldja, nyer, míg a vesztes fél elhagyja a piacot.
A regény fő mozgatórugója tehát a rejtvényfejtés, ami a Mellor-rajongóknak nem újdonság. Billynek fejtörőről fejtörőre kell haladnia, hogy legyőzhesse az Obskurátort és annak segítőit, mielőtt a rajta lévő átok, a folyamatos zsugorodás ezt végleg ellehetetleníti. Ezek a feladványok pedig nem esnek abba a kategóriába, hogy túl összetettek vagy túl egyszerűek lennének. Gondolkozni kell rajtuk és az olvasó számára is sikerélményt jelenthet, ha esetekben még a szereplőknél is hamarabb jön rá a megoldásra. Szerencsére Billynek sem egyedül kell dolgoznia – Kezia személyében egy női szereplőt is kapunk, aki nemcsak mágiájával és tudásával segíti a fiút, de kettejük ellentétes jellemének ütköztetésével Mellor még mélyebben tudja a szereplők lelkivilágát bemutatni.
Bár a könyv több ponton is megmosolyogtat és felengedi a komor hangulatot, a néhol a horror határát feszegető leírások (az Obskurátorral kötött alkuknak mindig súlyos következményei vannak), illetve a komoly témákat érintő fejezetek miatt mindenképp kilenc-tíz éves kortól ajánlanám a regényt. A mágikus könyvárus egy olyan varázslatos világba kalauzol minket, ahol megéri minél több időt eltölteni.
Olvassuk el Mellor első könyvét is, és ne csüggedjünk, ha többre vágynánk: weboldalán bejelentette, hogy mivel a Cole’s Book Arcade is háromemeletes volt, így A világ legnagyobb könyvesháza-sorozat is három részes lesz.
