Megjelent a Száz év magányból készült sorozat előzetese

Gabriel García Márquez, a Nobel-díjas kolumbiai író életében mindig is határozottan elzárkózott attól, hogy engedélyt adjon legismertebb regénye, a Száz év magány bármiféle filmes adaptációjára. Fia, Rodrigo García Barcha azonban nemcsak a szerző utolsó regényét adta ki az író végakarata ellenére, de ahhoz is hozzájárult, hogy a Netflix sorozatot forgasson a Száz év magányból. A streamingszolgáltató Márquez halálának 10. évfordulóján hozta ki a sorozat első előzetesét. Ami a könyv rajongóit leginkább foglalkoztatja, hogy a sorozat vajon képes lesz-e bármiféleképp visszaadni, vagy egyáltalán megidézni Márquez varázslatos nyelvi világát, és esetleg vizuális megoldásaiban törekszik-e majd arra, hogy a mágikus realizmus irodalmi hagyományát megalapozó mű adaptációja formailag is mutasson valami újat, vagy „pusztán” a szüzsét, a Buendía család hét generációjának kusza történetét próbálják majd belesűríteni a 16 epizódba.

Újabb fordulat a Shakespeare-művek keletkezéstörténetében

Arról, hogy William Shakespeare, a világirodalom egyik legismertebb alakja valóban létezett-e, régóta folynak viták. Irodalmárok, történészek és színházi szakemberek generációi kutatták már, hogy „a bárdnak” tulajdonított műveket valóban a Stratfordból, alacsony sorból származó színész írta-e. A kétkedők érvek egész sorát vonultatták fel ennek ellenkezőjének bizonyítására, Shakespeare aláírásának változékonyságától a műveiben fellelhető, de egyetemi tanulmányok nélkül elsajátíthatatlan műveltségig. Egészen eddig úgy tudtuk, hogy a Shakespeare-szkepticizmus a 19. században szökkent szárba, most azonban Roger Stritmatter, a baltimore-i Coppin State University kutatója rábukkant egy Shakespeare-korabeli könyvre, amelynek szerzője maga is Edward de Vere-nek, Oxford grófjának látszik tulajdonítani a Shakespeare neve alatt ki- és előadott műveket. Oxford grófját eddig is sokan sejtették a Shakespeare-életmű mögött, ők a felfedezésben elméletük ismételt megerősítését látják, a kutatók többsége azonban még mindig összeesküvés-elméletnek, megalapozatlan feltételezésnek tartja az efféle elképzeléseket.

Csehy Zoltán kapta az első Kovács András Ferenc-díjat

Kovács András Ferenc erdélyi magyar író, költő tavaly év végén halt meg 64 éves korában. A Látó című folyóirat versrovatának vezetője, 2008 és 2019 között pedig a lap főszerkesztője volt. A folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány az ő emléke előtt tisztelgett a Kovács András Ferenc költészeti díj megalapításával, amivel az azt életre hívó szervezetek célja a 65. életévüket még be nem töltött, kiemelkedő jelentőségű magyar költők elismerése. Az első díjazott a felvidéki költő, műfordító és esszéista Csehy Zoltán lett, aki jelentős irodalmi és műfordítói munkája mellett tudományos értekezéseiről, illetve az antik és a neolatin irodalomról szóló műveiről is ismert. Az április 13-án Marosvásárhelyen átadott díjjal 2000 euró pénzjutalom is együtt jár.

A képen Ian Genberg Részletek című könyve.

Magyarul is megjelent a Részletek című svéd regény

Április 24-én a Jelenkor Kiadó jóvoltából Magyarországon is megjelent a svéd Ia Genberg legutóbbi regénye, a Részletek. Az eredetileg 2022-ben megjelent könyv idén bekerült a Nemzeközi Booker Díj rövidlistájára is, így jó esélye nyílt arra, hogy bezsebelje az európai regényirodalom egyik legnagyobb presztízsű elismerését. A történet főhőse lázas betegen fekszik otthonában, és egy hirtelen ötlettől vezérelve olvasni kezdi egy régi könyvét. A kötetet kézbe véve gondolatai a múltja felé terelődnek, felsorakozik előtte az a négy ember, akik a legnagyobb hatást gyakorolták eddigi életére, a négy lassanként elénk táruló arckép ecsetvonásaiból pedig fokozatosan a főszereplő portréja bontakozik ki. A történet felbecsülhetetlen értéke – címéhez méltóan – valóban a részleteiben rejtőzik.

Kiemelt kép: Youtube, Netflix

Még több hír: