Ezerkilencszáznyolcvanhatban 13 éves voltam, és az az esztendő jó pár dolog miatt emlékezetes maradt számomra. Miközben a nagyvilágban is jócskán történtek jelentős események – kezdve rögtön a csernobili katasztrófával, vagy akár Gorbacsov magyarországi látogatásával –, az én fantáziámat azon a nyáron leginkább három dolog foglalkoztatta. Az egyik, hogy a jobb sorsra érdemes magyar labdarúgó-válogatott lesújtó teljesítménnyel búcsúzott a mexikói világbajnokságról. A másik, hogy a Népstadionban fellépett a Queen, ami azt jelentette, hogy lezajlott az első nagyszabású, külföldi gigasztár által adott rockkoncert Magyarországon. A harmadik pedig, hogy augusztus 10-én elindult az első magyarországi Forma-1-es futam, amely egyben az első ilyen alkalmat jelentette a keleti blokkban.
Bevallom, mindaddig nem sok fogalmam volt sem az autóversenyzésről, se magáról a Forma-1-ről, de gyanítom, ezzel több kortársam is így volt, elvégre ilyesmit leginkább a híradók villanásnyi filmkockáin és a nyugati filmekben láthattunk. A felnőttek is nagyjából hasonlóan lehettek ezzel, mindenesetre a korabeli felfokozott várakozással egyetemben a médiából érkező gyorstalpaló kiokítás révén hirtelenjében mindnyájan igyekeztünk legalább egy bizonyos szinten tájékozódni az addig számunkra ismeretlen világban. Csak a történelmi hűség kedvéért említsük meg, hogy a hosszas tárgyalások és egyeztetések után megépített mogyoródi pályán az első Magyar Nagydíjat a brazil Nelson Piquet nyerte, honfitársa, a később tragikusan fiatalon elhunyt legenda, Ayrton Senna előtt, aki egyébként az időmérő edzés eredményei alapján pole-pozícióból indult, és már akkoriban megmutatta oroszlánkörmeit azzal, hogy 1986 volt az első év, amikor időnként vezette a világbajnoki pontversenyt.
Azt gondolom, hogy aki már látott életében akár csak egy Forma-1-es futamot is (ha nem is a helyszínen, de tévéközvetítésen keresztül), tudhatja, hogy a pole-pozíció (angolul: pole position) az első rajtkockát jelenti. A rajtelsőséget megszerző versenyző, az edzéselső pedig a pole sitter. A két kifejezés egymást követi Wéber Gábor Forma-1 A-tól Z-ig című, F1-es és autósport-kisenciklopédiájában. (Hogy egészen pontosak legyünk, a szerző a pole-pozíció megnevezést nem használja, „első rajtkocká”-t ír.) Wéber Gábor új könyvével részben visszakanyarodik az alapokhoz, hiszen 2010-ben jelent meg az első munkája, Autóverseny címmel, amelyben összegyűjtötte az autósportos szakzsargon szókincsét, és magyarázatokat fűzött az angol kifejezésekhez. A mostani könyv is hasonló elvek mentén halad, azzal kiegészülve, hogy az elmúlt időszakban az autósport érthető módon számos technikai újításon ment keresztül, és noha a tévéközvetítések során Wéber Gábor és kollégái számos új kifejezést fordítanak le magyarra, szükséges volt ezeket is alaposabban kifejteni és megmagyarázni.
A tartalmas, 300 képpel és metszetrajzzal illusztrált kötetbe ily módon mintegy 2000, az autósportban használt és széles körben elterjedt kifejezés, valamint annak magyarázata került.
A szerkezet a szótárak hagyományos felépítését követi, ami azt jelenti, hogy az angol nyelvű szavak és kifejezések ABC-rendben szerepelnek egymás után, a címszavak után pedig – ha van – megtalálható a magyar kifejezés (ami nem föltétlen tükörfordítást jelent, hiszen például a flywheel lendkereket jelent, tükörfordításban viszont valami egészen más, a valóságtól elrugaszkodott hibridet kapnánk), valamint a hozzá kapcsolódó technikai és történeti magyarázat. Ami azt is jelenti, hogy a Forma-1 A-tól Z-ig sokkal több, mint szimpla szótár: kisenciklopédia, az egyes pontokhoz kapcsolódó leírásokkal, ismertetésekkel és tartalommal. Persze – ahogy a szerző is fogalmaz – vannak szavak, amelyek önmagukért beszélnek; azt például, hogy proud, sports car vagy mark, nem kell és nem is lehet túlmagyarázni, a szócikkek többsége azonban részletes kifejtést kíván. A kötet végén pedig a magyar kifejezések sorakoznak, ugyancsak ABC-rendben, mellettük az angol eredeti, amely ily módon az enciklopédiarészben visszakereshető.
Wéber Gábor évek óta gyűjti és rendszerezi az autósport folyamatosan változó szókincsét, alapos és mindenre kiterjedő munkájának újabb lenyomata ez a könyv. Mégpedig egy valóban avatott és ismert szakértő tollából.
Wéber túl azon, hogy újságíró és szakkommentátor – hangját jól ismerhetjük a tévéközvetítésekből –, maga is éveken keresztül versenyzett magyar márkakupákban és túraautó-világbajnokságon, amelyek során jelentős és szép eredményeket ért el: Európa- és magyar bajnoki címet, illetve kategóriagyőzelmet szerzett. Több mint húsz éve dolgozik szakkommentátorként, előbb az RTL Klubon, később a Magyar Televízióban, jelenleg pedig az M4 Sport Forma-1-es közvetítéseinek vezető kommentátora. Emellett szerkesztőként és szerzőként fontos szerepet töltött be a világ első számú Forma-1-es magazinjának, az F1 Racingnak a megjelenésében. De a tőle megszokott alapossággal és hitelességgel számol be az egyes futamokról, a teljes évadról, avagy akár a Forma-1 történéseiről, kulisszatitkairól és szereplőiről a blogjában és a közösségi médiában is.
A kisenciklopédia megjelenését Wéber Gábor a mintegy 60 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán jelentette be az ősz elején, most pedig a 2024-es konstrukciók közelgő bemutatás miatt lett ismét releváns a kötet.
Az első könyv a már említett Autóverseny című volt, 2010-ben. A második 2020-ban jelent meg: a Forma-1 a 21. században szubjektív bepillantás ad az F1 kulisszatitkaiba, fejezetenként más-más oldalról mutatva meg az autósport világát. Ezt egy évvel később követte a Forma-1 az új korszak küszöbén, amely alapvetően két aspektusból tekinti át a sportág helyzetét és várható jövőjét: egyrészt a Covid19-világjárványnak az F1-re gyakorolt hatását, illetve az ennek következtében meghozott intézkedéseket és annak következményeit vizsgálja, másrészt górcső alá veszi a költségvetési limit kérdését, nem feledkezve meg arról, hogy az autósportra milyen hatással vannak az olyan tényezők, mint az ipari-technológia fejlődés, a nézői igények változásai, vagy éppenséggel a környezetvédelmi elvárások.
Az első Magyar Nagydíj óta majdnem négy évtized telt el, azóta generációk nőttek fel nálunk is, akik ismerős terepként figyelik hétről hétre a Forma-1 történéseit. Az F1 pár kifejezéséről ma már a kívülállók is többé-kevésbé tudják, mit jelent, sőt nem egy beépült a nyelv más rétegeibe is. Wéber Gábor kisenciklopédiája túlmutat a szakzsargonok felsorolásán: profiknak, megszállottaknak, rajongóknak, de laikusoknak is értő betekintést nyújt az autósport világába.
Kiemelt kép: Pinterest
