A költészet napját 1964 óta tartják meg Magyarországon és (jó ideje) a határon túli magyar közösségekben: az eseményt József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. Ez azon kevés ünnepünk egyike, amely még a Kádár-korszakban jött létre, de a rendszerváltás után is megmaradt.
És milyen jó ez így! Az eladási listákból ugyanis kiderül, hogy a költészetnek stabil és jelentős bázisa van Magyarországon. Cikkünkben a verseskötetek ötvenes listája alapján mutatunk be néhány jellemző tendenciát. Ha ez verseny lenne, annak egyértelmű győztese Simon Márton volna: az 1984-ben (egyébként néhány nappal a költészet napja után, április 14-én) született szerző nem kevesebb, mint öt kötettel szerepel a legolvasottabbak listáján.
A Libri 2021-es listájának első helyén Simon Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni című, 2021-ben megjelent kötete áll. „Simon Márton költészetének alakulása kiszámíthatatlan – írta a kötetről szóló kritikájában a Kulter.hu. – Amíg első kötete többek között az alanyi költészet megszólalási lehetőségeit feszegette, addig a Polaroidok már a fragmentumok és a haiku versformájának, sőt a lírai hagyományok határainak tovább- és felülírásában volt érdekelt, végül a Rókák esküvőjének hosszúverseiben a bizonytalanság jelent meg, mint legbiztosabb tényező. Azonban a változatos költői érdeklődésen az Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni című kötet mintha változtatna. A legújabb könyv ugyanis egyfajta finomhangolást hajt végre az életműben, kimondottan építve a Rókák esküvőjében elkezdett megszólalásmódra.”
A fenti szövegben említett verseskönyvek az eladási listáról is visszaköszönnek: a Polaroidok a nyolcadik, a Rókák esküvője a tizedik a sorban. A legnépszerűbbek között helyet kapott ezenkívül – tizenötödikként – a Dalok a magasföldszintről, a Simon Márton válogatásában tavaly megjelent 99 magyar vers pedig a harmadik legolvasottabb lírakötet az összesítés alapján.
A Helikon Kiadó zsebkönyvsorozatának 99. kötete izgalmas és remek vállalkozás: Simon Márton ebben 99 híres – vagy nem olyan híres – magyar költő egy-egy versét választotta ki, megmutatva líránk sokszínűségét. Mindenki által ismert művek mellett alig ismert darabokat olvasunk az antológiában – Simon Márton jó arányérzékkel és elrejtett gyöngyszemeket felszínre hozva állította össze gyűjtését.
De lássuk a Simon Mártonon túli világot! Az olvasottsági lista negyedik helyén áll Závada Péter Gondoskodás című, tavaly megjelent kötete, amely a 2022-es Libri irodalmi díjak rövidlistájára is felkerült. A kötetről írt kritikában olvassuk a Litera.hu-n, hogy a Gondoskodásban feltűnő módon háttérbe szorul a lírai én, a hangsúly átkerül a tárgy kontextusára, kísérő jelenségeire, hátterére és környezetére. „A Gondoskodás komplex lírakötet, amelyből gondolatiságában sok emésztenivaló, váratlan, kognitív szempontból kihívásokkal teli tartalom hámozható ki. A szép és a súlyos közt lavíroz” – fogalmaz a kritikus.
Grecsó Krisztián a líralista hatodik helyén szerepel Magamról többet című könyvével, amely tavaly elnyerte a Libri irodalmi díj közönségdíját. A szerző olyan prózai sikerek után, – mint a Vera vagy a Mellettem elférsz ezzel a verseskötettel tizenkilenc év után tért vissza a lírai műfajhoz.
A legnépszerűbbek közt a tizenhatodik Tóth Krisztina Bálnadal című könyve, amely ugyancsak az idei Libri irodalmi díj döntőjébe került. A szerző 2017 és 2020 között született költeményeit egybegyűjtő kötet három ciklusból áll, és talán Tóth Krisztina eddig legmegrendítőbb könyve.
„Ez a könyv egyike az évtized 50 legemlékezetesebb magyar irodalmi megjelenéseinek” – fogalmazott 2017-ben a Könyves Magazin Peer Krisztián 42 című kötetének kritikájában. Az 1990-es évek kezdetén feltűnt költőgeneráció egyik legjelentősebb képviselője a tőle megszokott, nagyon erős képekkel és érzelmekkel operáló, hol direkt, hol kifejezetten kegyetlen lírával jelentkezett a 42-ben, amely a 2018-as Libri irodalmi díjak jelöltjei közé is bekerült.
Ugyancsak Libri-díj-jelölt volt (2021-ben) Varró Dániel a Szívdesszerttel. Egyik legvirtuózabb rímfaragónk kötetét Jónás Tamás így ajánlotta az olvasók figyelmébe: „Ha nő lennék, azt szeretném, ha Varró Dani szerelmes lenne belém… Legalábbis a versei alapján. Távolról, ismeretlenül is. Rímesen, kedvesen, dadogósan túlbeszélősen, cseten, esemesben. (…) Varró Dani kötete azt a kis csodát képes nyújtani, hogy az olvasó ezeket a szerelmetes verseket olvasva egyszerre érezheti magát felnőttnek és gondtalan kamasznak.”
A legtöbbet vásárolt kötetek között felülreprezentáltak a (kortárs) magyar szerzők, így különösen feltűnő, hogy Rupi Kaur három könyvével is szerepel az első tízben. A Tej és méz a második, A nap és az ő virágai ötödik, az Otthon test pedig a tizenegyedik. Rupi Kaur 29 éves, kanadai költő, illusztrátor és fényképész. Az indiai Pandzsábban született szerző a családjával emigrált az észak-amerikai országba, és 2009-ben kezdte posztolni verseit az Instagramon – mára ő talán a legnépszerűbb „instaköltő” angol nyelvterületen.
Kaur és a kortárs magyarok mellett nem hagyhatjuk említés nélkül a „klasszikusokat” sem. Az ötven legjobban eladott verseskönyv listáján megtalálható Pilinszky János összes verseivel (a 9. helyen), Weöres Sándor örökbecsű Teljesség felé című kötete (7.), valamint József Attila szintén az életműkötetével (a 24. helyen).
A Libri Magazin költészet napi oldalán még több cikket talál a témában: magazin.libri.hu/kolteszetnapja
