A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerésében részesült Krusovszky Dénes költő, író, kritikus és műfordító, aki a magyar irodalom művelésében elért kitűnő eredményeiért vehette át a Déry Tibor-díjat.
A díj Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, és évente ítélik oda az irodalmi élet kimagasló alkotóinak. A magyar irodalmi élet egyik legrangosabb elismerésében idén négy szerző részesült: Deczki Sarolta, Krusovszky Dénes, Sallai Katalin Krisztina és Schein Gábor – közölte a Déry Tibor Alapítvány.
A kitüntetést november 4-én adták át a díjazottaknak.
Krusovszky Dénes 1982-ben született Debrecenben, egyetemi tanulmányait Budapesten, az ELTE-n folytatta magyar, összehasonlító irodalomtudomány és esztétika szakon. Alapító tagja a Telep Csoportnak, amely 2005 és 2009 között költészeti műhelyként működött, tizenegy fiatal magyar költőt tömörített. A blogon több mint százhúsz vers olvasható, amelyek többsége egy, a költők által szabadon választott képzőművészeti alkotás kíséretében jelent meg. 2014-től alapító főszerkesztője a Versum nemzetközi költészettel és műfordítással foglalkozó online világirodalmi folyóiratnak.
Első kötete 2006-ban jelent meg, Az összes nevem címmel – azóta összesen tizenegy könyve látott napvilágot.Legutóbbi művei: Azóta őzike (gyerekversek, 2021), A fiúk országa (novellák, 2021), Áttetsző viszonyok (versek, 2020). Verseit és prózáját többek között angol, német, svéd, román, szerb, horvát és lengyel nyelvre is lefordították.
Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye 2019-ben elnyerte a Libri irodalmi közönségdíjat.
Ennek kapcsán Juhász Anna is beszélgetett a szerzővel kedvenc irodalmi műveiről, irodalmi példaképekről, alkotói válságról, írásról és olvasásról, és még számos témáról:
Krusovszky Dénes első regénye generációkon átívelő történet. Az Akik már nem leszünk sosem egyik alapkérdése, hogy mennyire és miként határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk ezekkel együtt élő, felelős, szabad felnőtteké válni.
„A regény kiindulópontja ez az élmény volt: mihez kezd egy későbbi generáció azzal, ha megtud valamit, ami nincs közvetlen hatással az életére? Mivel megtudta, mégiscsak ki kell alakítani valamilyen viszonyt hozzá. Hogyan lehet feltárni, fel lehet-e egyáltalán? Létezhet-e jóvátétel?” – fogalmazta meg a szerző egy interjúban a regény központi kérdéseit.
A fiúk országa című novelláskötetében – ahogy azt korábban megírtuk – a férfi lélek működésével foglalkozik anélkül, hogy az olvasó szájába akarna rágni erről bármit is. Pillanatok alatt belehelyezkedünk a férfi főhősök szemszögébe: tökéletesen értjük és átérezzük a szülei válását végignéző fiú, a szexualitással fura módon és váratlanul találkozó kamasz vagy a barátnőjét abortuszra kísérő fiatalember érzéseit és helyzetét.
Krusovszky Dénest novellái intellektuálisak, higgadtak, érzékenyek. Lélektani látleletek, önmagukkal is vívódó emberekről. Gyönyörről, szorongásról, szerelemről, halálról. Közelmúltról és jelenről, hazai és idegen tájakról.
A Déry Tibor-díj pénzjutalommal is jár, amelynek forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. A díjat odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál író, titkára az Artisjus főigazgatója, dr. Szinger András, tagjai pedig Bán Zsófia író, irodalomtörténész, Ilia Mihály irodalomtörténész és Keresztesi József író.
„A Déry Tibor-díj azért különleges, mert ez a legelső nem állami díj – kis híján négy évtizede, még a rendszerváltás előtt alapították. A kuratórium tagjain kívül senki nem szólhatott bele, hogy kik kaphatják. Az első években érezhetően olyan írók felé fordult a kuratórium figyelme, akik nem tartoztak a Kádár-rendszer kegyeltjei közé, noha megérdemelték volna a legmagasabb kitüntetéseket is. Különlegessége még az is, hogy nemcsak írói-költői életműveket jutalmazunk, hanem az irodalomtörténeti, -elméleti és kritikai munkásságokat is, valamint a magyar irodalom külföldi népszerűsítőit, vagyis idegen nyelvekre fordítóit – de a magyar nyelv ápolása terén elért eredményeket ugyancsak igyekszünk elismerni” – idézi a közlemény Závada Pált, a Déry Tibor Alapítvány kuratóriumának elnökét.
A kuratórium 2022-ben Krusovszky Dénes mellett még három alkotót jutalmazott az irodalmi életben nyújtott kimagasló tevékenységéért. Deczki Sarolta irodalomtörténész, filozófus, kritikus a magyar irodalomtudomány művelésében elért kimagasló eredményeiért részesült a díjban. Sallai Katalin Krisztina magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár a magyar nyelv művelése és az egyetemes irodalom tanítása jegyében betöltött hivatásának kimagasló gyakorlásáért kapta meg az elismerést. Schein Gábor József Attila-, Radnóti-, Füst Milán-díjas költő, író, műfordító, esszéista a magyar költészet, széppróza és irodalomtudomány terén elért kimagasló eredményeiért részesült a kitüntetésben.
Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben.
A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza. Legutóbb, 2021-ben Gács Anna, Solymosi Bálint és Zádor Éva vehette át a kitüntetést.
Kiemelt kép: Mészáros László
