A gázlángozás (gaslighting) szóra idén 1740 százalékkal többen kerestek a Merriam-Webster kiadó tájékoztatása szerint. A fogalom egy olyan pszichológiai jelenségre utal, amikor valaki manipulációval tudatosan félrevezeti a másikat, megkérdőjelezi a valóságérzékelését és aláássa az önbizalmát azzal a szándékkal, hogy teljes kontrollt gyakorolhasson felette.

A gázlángozást választotta az év szavának idén a Merriam-Webster szótár – írta meg a Guardian. A Merriam-Webster kiadó az év szavát minden évben az online felületén végzett keresések alapján választja ki. 2022-ben 1740 százalékkal gyakrabban kerestek rá erre a fogalomra a merriam-webster.com oldalon, mint tavaly. Érdekes módon nem volt egyetlen olyan kiváltó esemény, ami megmagyarázná, hogy miért ugrott meg az érdeklődés a gázláng-effektus iránt, ami azért meglepő, mert a korábbi években ez volt a trend az év szavával kapcsolatban.

A Merriam-Webster online szótárának definíciója szerint a gázlángozás egy személy pszichológiai manipulációja, általában hosszabb időn keresztül, amely “arra készteti az áldozatot, hogy megkérdőjelezze saját gondolatainak, valóságérzékelésének vagy emlékeinek érvényességét. Ez az pszichés állapot zavarodottsághoz, az önbizalom és az önértékelés elvesztéséhez, valamint az érzelmi vagy mentális stabilitás bizonytalanságához vezet, aminek következtében az áldozat függőségi viszonyba kerül az elkövetővel.”

A gázláng-effektus alattomos és veszélyes pszichológiai fegyverré válhat egy bántalmazó kezében. Előfordulhat szoros emberi kapcsolatokban, de egyre gyakrabban tapasztalhatjuk a gazdasági és politikai életben, illetve a hírgyártásban is.

A gázlángozás angol nyelvű definíciója a Merriam-Webster oldalán.

Lehet vállalati taktika, vagy a nyilvánosság félrevezetésének az eszköze. Létezik „orvosi gázlángozás” is, ebben az esetben egy egészségügyi szakember a hozzá forduló beteg tüneteit nem veszi komolyan, és azzal próbálja lerázni, hogy a betegség „csak a fejében létezik”, azaz csak bebeszéli magának.

“Nagyon meglepett, milyen gyorsan nőtt az érdeklődés a gázlángozás szó iránt az angol nyelvben, különösen az elmúlt négy évben. Erre a kifejezésre az év minden egyes napján rengetegen keresnek rá” – mondta Peter Sokolowski, a Merriam-Webster főszerkesztője az Associated Pressnek adott interjúban, majd hozzátette: „A félretájékoztatás, az álhírek, az összeesküvés-elméletek, a Twitter-trollok és a deepfake korában a gázlángozás korunk egyik alapszavává vált. A politikától a popkultúrán át a kapcsolatokig ezt a szót használják, amikor hangsúlyozni szeretnék a megtévesztés mérgező jelenlétét.”

Annak ellenére, hogy a szó csak az utóbbi években terjedt el a köztudatban, maga a fogalom márt több mint 80 évvel ezelőtt megjelent, egészen pontosan Patrick Hamilton 1938-ban íródott Gázláng című színdarabjában. 1944-ben George Cukor rendezésében  filmadaptáció is született a darabból Ingrid Bergman és Charles Boyer főszereplésével. A történet főszereplői egy viharos románc után összeházasodnak, ám a férfiról kiderül, hogy egyáltalán nem az, akinek látszik.

Charles Boyer és Ingrid Bergman a Gázláng 1944-es filmváltozatában.
Charles Boyer és Ingrid Bergman a Gázláng 1944-es filmváltozatában / Photograph: Snap/Rex/Shutterstock

A női főszereplő hiába panaszkodik férjének arról, hogy a londoni házukban gyakran elhalványulnak a gázlángok, a férfi folyamatos érzelmi manipulációval elhiteti a nővel, hogy ezek csak az ő zavaros elméjének szüleményei. Elzárja a feleségét a külvilágtól, és meggyőzi, hogy olyasmiket tesz, amikre nem emlékszik, illetve olyan dolgokat hallucinál, amelyek soha nem történtek meg vele – vagyis megőrült. A nő emiatt elbizonytalanodik saját ítélőképességében, és egy idő után beletörődik, hogy a valóság, amit észlel, csupán a képzelete szüleménye – innen ered a gázláng-effektus fogalma.

A kifejezést a mentálhigiénés szakemberek is átvették: a bántalmazó kapcsolatokban alkalmazott, hosszan tartó kényszerítő ellenőrzés egy formájának klinikai leírására használják.

A gázlángozás során a bántalmazó különböző eszközökkel elbizonytalanítja a bántalmazott valóságérzékelését és önmagába vetett hitét azért, hogy az ő kezében legyen a kontroll” – mondta el Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének egyetemi adjunktusa egy interjú során. „Következésképp az elszenvedő megkérdőjelezi önmagát, elveszíti az önbizalmát és döntésképtelenné válik, ami komoly mentális betegségeket generálhat, akár öngyilkossághoz is vezethet.” A gázlángozás elkövetőit főleg a narcisztikus, egyes szakértők a pszichopátiás személyiségtípusokhoz kötik.

Idén a tíz leggyakrabban keresett szó között megtalálható még az oligarcha, az omikron és az eltörléskultúra (cancel culture) is. 2021-ben az év szava a vakcina volt, 2020-ban a pandémia, 2019-ben pedig a „they” személyes névmás, amelyet leginkább az LMBTQ-közösség azon tagjai használnak, akik nem azonosítják magukat sem nőként, sem férfiként.

Kiemelt kép: Demonstrálók a Tell The Truth March felvonuláson 2022. áprilisában New Yorkban. / Gina M Randazzo/Zuma Press Wire/Rex/Shutterstock