Kossuth-díjas és Déry Tibor-díjas író, a 20. századi magyar irodalom egyik legeredetibb hangú elbeszélője, akinek olyan műveket köszönhetünk, mint Az atléta halála (1966), a Film (1976) vagy a Saulus (1968).

Angol író, akit Micimackó (1926) és Micimackó kunyhója (1928) című gyerekkönyvei tettek világhírűvé. Milne a könyvek főhősét, Róbert Gidát saját fiáról, Christopher Robinról mintázta, Micimackót, Malackát és a többieket pedig a fiú plüssállatairól. A könyvek Magyarországon – Karinthy Frigyes nagyszerű fordításának köszönhetően – különösen népszerűek lettek.

Legismertebb művei egymás ellenpontjaiként is olvashatók. Míg A vadon szava (1903) című regényben egy jámbor házikutya fokozatosan felfedezi ősi ösztöneit, és idővel egy farkasfalka tagjává válik, addig a Fehér Agyar (1906) „főhőse” épp fordított utat jár be: a vadonban születik, majd sorsa egyre közelebb sodorja az emberek világához.

Tolvaj, csavargó, férfi prostituált, fegyenc, idegenlégiós, aktivista és a francia irodalom fenegyereke: Jean Genet minden volt, akinek munkáira és kulturális hatására olyan prominens értelmiségiek és művészek hivatkoztak, mint Jean-Paul Sartre, Jean Cocteau vagy éppen Pablo Picasso.

Francia író, a lélektani regény műfajának úttörője. Legismertebb műve a Bovaryné (1857), a 19. századi európai irodalom egyik mérföldköve.

Ő volt az árnyékban élő tehetség. Babits Mihály feleségeként akár könnyűszerrel egyengethette volna saját irodalmi útját, ám a költőóriás mellett sosem tudott igazán kibontakozni. Tanner Ilona 1895-ben született Budapesten. Fiatalkorában számos művészeti ágban kipróbálta magát, édesanyja megözvegyülése után azonban neki kellett előlépnie a családfenntartónak. A külügyminisztériumban vállalt tisztviselői állást, ahol több alkalommal is szexuális zaklatások érték.

A kortárs magyar irodalom legsokoldalúbb és legegyedibb stílussal rendelkező alkotójaként tartjuk számon. 1938-ban született Budapesten, gyermekkorától kezdve egészen haláláig ugyanabban a házban élt Budán, a Lánchíd közelében. Gimnáziumi magyartanára Nemes Nagy Ágnes volt, ő bíztatta, hogy a versírást mint szabadidős tevékenységet bátran folytassa, sőt általa ismerte meg személyesen Ottlik Gézát, Mándy Ivánt és Mészöly Miklóst is.

Ritkán adatik meg egy alkotó életében, hogy írói hangját az általa nagyra tartott, irodalmi példaképe méltassa. Takács Zsuzsa pályakezdő költészetéről Pilinszky János mondott elismerő szavakat: „Takács Zsuzsa kétségtelenül egyik legfrissebb és legígéretesebb megtestesítője annak az ’új hullámnak’, mely leváltja nemzedékemet…”

Kanadában született író, költő, irodalomkritikus és feminista aktivista. Gyermekkorának nagy részét az észak-québec-i erdőkben töltötte, ugyanis entomológus (rovartannal foglalkozó) édesapját mindig elkísérte, mikor az tanulmányi utakon járt. Atwood gyermekkorában rengeteget olvasott, a Grimm testvérek mesevilága legalább olyan nagy hatást gyakorolt rá, mint a kanadai állatok élővilágáról szóló ismeretterjesztő művek.

„Mindenekelőtt a kórházbarakkok mögött húzódó réten egy futballpályát építettünk.”  Így kezdi az ukrajnai Zsitomirban született lengyel származású szerző, egyik kegyetlenül őszinte elbeszélését az Auschwitzban eltöltött mindennapokról. Nélküle nagy valószínűséggel nem tudnánk, hogy a rabok ”szabadidejükben” futballozhattak, sőt bizonyos időközönként igénybe vehették a koncentrációs táborban működő bordélyházat is.