Jakupcsek Gabriella ajánlója Sheryl Sandberg és Adam Grant B terv című könyvéhez.

Mindannyiunk életében eljöhet a váratlan megrázkódtatások és tragédiák ideje. Az olyan eseményeké, amiken először meglepődünk és megdöbbenünk: miért éppen velünk történt mindez? Majd elérkezik a sokkhatásból való felépülés időszaka, amelynek elején úgy érezzük, ennél rosszabb már nem történhet velünk.

Az ilyen periódusok kiindulópontja lehet váratlan szakítás, a munkahely elvesztése, vagy éppen egy közeli hozzátartozónk tragikus halála, mint az történt a B terv című könyv írónőjével is.

Amikor úgy érezzük, hogy igazán mélyen vagyunk, a veszteségünk feldolgozhatatlan, vigasztalhatatlanok vagyunk, és úgy látjuk, ennél rosszabb már nem jöhet – na, ekkor vegyük elő a B terv című könyvet. Az előbb példaként felsorolt három élethelyzet velem már mind megtörtént, alighanem hasznát vehettem volna, ha akkoriban már megírták volna ezt a könyvet.

Sheryl Sandberg a Facebook egyik vezetője, Mark Zuckerberg jó barátja. Nagyon közel enged bennünket saját személyes tragédiájához, részletesen elmeséli férje hirtelen elvesztését, az akkor átélt érzéseket és élete újratervezésének állomásait: a gyerekekkel töltött mindennapokat, a közös barátokkal való találkozásokat, a veszteség feldolgozásának folyamatát és a munkahelyen való helytállás nehézségeit. Úgy gondolom, ezek nagyon átélhető élethelyzetek mindenkinek, aki nehéz időszakon megy keresztül.

A könyv másik szerzője, Adam Grant egy neves amerikai intézmény pszichológusa, aki a nehézségekkel való megküzdés folyamatát, az ütésállóság és lelki állóképesség (népszerű kifejezés: reziliencia) kiépítését írja le a könyvben különböző esetek bemutatásával, ám végig a társszerzőnő, Sheryl Sandberg szemszögéből és tolmácsolásával.

Sajnos a tragédiák, a kudarcok és a veszteségek is az életünk részei,

én mégis azt tapasztalom, hogy a legtöbben meglepődünk és ledöbbenünk, amikor azok tényleg megtörténnek velünk. Még pontosabban: amikor Velünk történnek meg. Hiszen másoknak mindig könnyebb tanácsot adni, mint a saját problémáinkkal megküzdeni. Eddigi életem és a másokkal folytatott beszélgetéseim rávilágítottak: a kulcskérdés nem az, hogy jönni fognak-e a próbatételek és a megrázkódtatások (jönni fognak, ez nem kérdés), hanem hogy miként épülünk fel ezekből. Mit tanulunk a kudarcokból, képesek vagyunk-e megedzeni a személyiségünket annyira, hogy a padlóról megerősödve, tapasztalatokkal felvértezve álljunk fel, és éljük tovább az életünket?

Azt tanácsolom, hogy amikor éppen padlót fogtunk, de az ütéstől már nem látunk csillagokat, vegyük elő a B tervet,

éljük meg a gyászunkat, és engedjük, hogy a könyv szerzői átsegítsenek a feldolgozás folyamatán. Hogy aztán megerősödve tápászkodjunk fel a földről és harcedzetten várjuk a következő próbatételeket.