Az első világháború, majd a trianoni döntés nyomán az a Magyarország, amely Szindbád otthona is volt, nem létezett többé. Az apátiába zuhant emberek már nem voltak kíváncsiak a boldog békeidők szépreményű történéseire. Nem elég, hogy Krúdy Gyula elvesztette olvasóközönsége java részét, de kicsapongó életmódja is szerepet játszott abban, hogy a tönk szélére került. Kilátástalan anyagi helyzete sarkallta arra, hogy irodalmi kuruzslásra adja a fejét; így vetette papírra a világ egyetlen irodalomi álomfejtőjét, az Álmoskönyvet, amely 1920-ban jelent meg.
A kuruzslás nem is állt olyan távol Krúdytól: apai nagyanyja, a dalmát származású Radics Mária, a tenyérjóslás mestere ismertette meg még a gyermek Krúdyt a babonaságokkal, álomfejtéssel és más titokzatossággal. Könyve megírásához a generációról generációra öröklődő szellemi tudás, az okkult praktikák és fortélyok ismerete mellett számos régi álmoskönyvet lefordított, de sokat merített egykori lakótársa, Ferenczi Sándor pszichoanalitikussal folytatott beszélgetésekből, valamint a pszichoanalízis atyjának, Sigmund Freudnak az álommagyarázataiból is. Krúdy legfőbb célja inkább a mulattatás volt, semmint hogy gyógyírt nyújtson az elveszett lelkeknek. Úgy tartotta, nem létezik rossz álom, könyvének sokféle magyarázata közül pedig mindenki megtalálja a vigaszt nyújtó üzenetet.
Az Álmoskönyv nem várt sikert hozott az anyagi gondokkal küzdő írónak, hiszen ekkoriban sokan a kártyavetők és a kuruzslók praktikáitól várták a megváltást.
Krúdy újra reflektorfénybe került, és már a Színházi Élet, Az Újság és a Szigeti Séták hasábjain nyújtott segítséget az olvasóknak. Leginkább nők, fiatalok és öregek kértek megfejtést a legkülönbözőbb álmokra – legtöbben a hajnalonta megjelenő szerelmi látomásaikkal kapcsolatban kértek tanácsot –, de Krúdy csak akkor válaszolt, ha érdekesnek találta a kérdést.
„Van néhány állandó levelezőm, aki sietve tudósít minden apró-cseprő álmáról. Ezek ritkán kapnak választ. Az álmok többsége épen olyan mindennapi, mint az emberek. A századik álom se olyan, aminek megfejtésével érdemes volna foglalkozni” – fejtette ki véleményét a Színházi Életben. Krúdy a Tolnai Világlapja Álom Ábécé című füzetecskéjében is publikálta merészebbnél merészebb okfejtéseit, de ott nemcsak magyarázta a beküldött álmokat, de előfordult, hogy tízezer koronás jutalmat tűzött ki a legszebb, legérdekesebb álom beküldőjének. Idővel aztán olyannyira fellendült Krúdy postai forgalma, hogy az már írói munkásságát is veszélyeztette, így berekesztette irodalmi tanácsadását.
„A szegény ember, ha valami baja volt, a legritkább esetben ment orvoshoz, megrögzött bizalma mindig a javasasszonyokhoz, kuruzslókhoz vezette,
s ez nemegyszer életébe került a jámbornak. Tán az egyik ok volt, hogy a ráimádkozás, kifüstölés olcsóbb volt, mint a patika. Pedig a félfont szalonna vagy szakajtó liszt, amibe a kenegetést a kuruzslók számították, sokszor több pénzbe került” – foglalta össze véleményét a Kuruzslók című írásában Krúdy, aki igencsak ráérzett a korszellemre. A századelő előkelőségei közül sokan vélekedtek úgy, hogy a jó szakácsné és a kenőasszony mellett egy mindentudó kuruzslóra is szükség van a háznál, a jó kereset reményében pedig sokan adták efféle mesterségre a fejüket.
Még több cikk és videó a témában
A Libri 2019-ben elindított díszkötetsorozatában ezen a télen Krúdy Gyula Szindbád-novelláinak új válogatása, valamint Babits Mihály első regénye, A gólyakalifa várja azokat, akik néhány oldal
„Nem vették komolyan, mert nem tartozott semmi komoly klikkhez” – Krúdy Gyula munkássága
Krúdy Gyula 54 évet élt, és ez idő alatt megírt közel 60 regényt, valamint több ezer elbeszélést és újságcikket.
„Legtöbbet persze a nők álmodják” – Szindbád, az álmok hajósa
Krúdy Szindbádja nagy természetű, mélabúra hajlamos, nő- és életimádó bölcs, akiben nem nehéz felfedezni a szerző alteregóját.
„Üljünk csak be. Nem szeretek gyalog járni” – Krúdy Gyula kalandos élete
A Libri 2019-ben indította el könyvsorozatát, amely klasszikus szerzők műveit tartalmazza díszkiadásban. Az idén két szerző kötete kapott díszkötést: Babits Mihály Gólyakalifája és Krúdy Gyula Szindbád-történetei.
