Karinthy szerint le kellett volna cserélni, ám végül maradt a regény címe Gólyakalifa. De vajon mire utal? És hogy jön ide Edgar Allan Poe meg Freud?

Babits Mihály – két remekbe szabott, hangos kritikai sikert hozó verseskötet után – 1913-ban írta meg első regényét, a Gólyakalifát, amely végül három évvel később, 1916-ban jelent meg. A mesteri mű magán viseli a kor számos jellegzetességét: hatott rá Freud és a pszichoanalízis, az álomfejtés, de az Európában akkortájt nagyon népszerű Ezeregyéjszaka is. Emellett minden bizonnyal nagy hatással volt Babitsra Edgar Allan Poe, akinek fantasztikus elbeszéléseit, novellaválogatását maga Babits fordította magyarra.

Ennek ellenére ízig-vérig modern történet, amely egyszerre lélektani dráma és detektívregény.

A tizenhat éves Tábory Elemér éli az úrifiúk szokványos életét – egy számottevő különbséggel: míg kortársai tanulnak, szórakoznak és gondtalanul töltik napjaikat, ő álmaiban különös dolgokat tapasztal. Van ott egy másik énje, egy asztalosinas, aki szöges ellentéte az ő, Elemér „nappali” jellemének. Ez a másik én ráadásul egyre gyakrabban lép ki az álmok világából, hogy ködös emlékek, irracionális félelmek formájában Elemér mindennapjaiban is fel-felbukkanjon.

A gólyakalifa karácsonyi díszkötetében található egyik illusztráció. Libri Magazin.
A gólyakalifa karácsonyi díszkötetében található egyik illusztráció. Részletek: libri.hu/karacsony / Alkotó: Nagy Norbert

A két világ, két énje keveredése ráébreszti a fiút arra, hogy álmai nem esetlegesek, és többet jelentenek, mint korábban gondolta volna. Elemér és alteregója története lassan összeolvad. Elemér megismeri Etelkát, aki segíthetne feledtetni a rossz élményekkel teli gyerekkort, a vele átélt boldogság talán visszaránthatná a fiút skizoid helyzetéből, de már késő: még a csodálatos olaszországi utazás sem űzi el a furcsa álomvilágot. Velencében Elemér egyik reggel már másik énjére ébred; bűnözővé válik, s bár olykor még felsejlik benne régi, erkölcsös énje, már nem képes úrrá lenni álmain, másik életének valóságán. Az utolsó két fejezetben megállíthatatlanul közelít a baljós vég, és szörnyű tettek következnek. Elemér döntése megpecsételi „mindkettejük” – önmaga és álombéli alteregója – sorsát.

A Gólyakalifa komoly sikert aratott, sokszor újranyomták, több nyelvre lefordították. Nem volt tehát igaza Karinthy Frigyesnek, aki azt javasolta írókollégájának, keressen másik címet a könyvnek, mert ezt senki sem érti, és nem is elég izgalmas.

A Gólyakalifa cím utalás az Ezeregyéjszaka történeteiből ismert egyik mesére. A történet szerint élt egyszer egy kalifa, aki egy varázsige segítségével emberalakból gólyává tudott változni. A főúr csak azt nem vette számba, hogy gólyaként nem fogja tudni majd kimondani a visszaváltoztató szót, így véglegesen madárként kell élnie. Az Ezeregyéjszaka-beli történet – Babits regényével szemben – szerencsés véget ér, amikor egy hű barát segít a gólyának visszaváltozni emberré, így a mese főhőse megmenekül.

Felfedezhető viszont benne Sigmund Freudnak a korban megkerülhetetlen hatása, a pszichoanalitikus gondolkodásmód megjelenése. Emellett minden bizonnyal nagy hatással volt Babitsra Edgar Allan Poe, akinek fantasztikus elbeszéléseit, novellaválogatását maga Babits fordította magyarra.


Még több cikk a témában

Nem rajongott a hangos társaságért

A Nyugat főszerkesztőjeként és költőfejedelemként kora megkerülhetetlen alakja volt, de szerelmi kalandjainak hála adott témát a bulvárnak is. Babits Mihály elfojtásokkal teli, szenvedélyes élete.

Álom, bor és mámor

A Libri 2019-ben indította el könyvsorozatát, amely klasszikus szerzők műveit tartalmazza díszkiadásban. Az idén két szerző kötete kapott díszkötést: Babits Mihály Gólyakalifája és Krúdy Gyula Szindbád-történetei.