Szeptembertől a belga főváros egyik legnagyobb kórházának pszichiáterei múzeumlátogatást írhatnak fel receptre a betegeknek, akik barátaikkal vagy családtagjaikkal ingyenesen látogathatják Brüsszel több kulturális intézményét – számolt be róla a Guardian.
A kísérleti szakasz hat hónapig tart, amely öt, a brüsszeli önkormányzat felügyelete alatt álló múzeumot érint: ezek közé tartozik a város történelmi múzeuma, egy kortárs művészeti központ, valamint a divat- és csipkemúzeum. A recepten szerepelnie kell, hogy a beteg melyik múzeumot kívánja meglátogatni, és hányan fogják elkísérni, ugyanis legfeljebb három kísérő személy kap ingyenes belépési lehetőséget.
Delphine Houba, Brüsszel kulturális tanácsosa nyilatkozata szerint ez a kísérlet példa nélküli Európában.A projektnek kettős célja van: egyrészt a kultúrához való hozzáférés elősegítése a kiszolgáltatottabb rétegek számára, másrészt egészségügyi terápiás eszközként is szolgálhat.
„A célunk az volt, hogy az orvosok egy új eszközt kapjanak a gyógyulási folyamat elősegítéséhez.” – nyilatkozta Houba.
Az egyedülálló kezdeményezést egy hasonló kanadai projekt inspirálta: ott ugyanis 2018 óta az orvosok recepteket állítanak ki a montreali Szépművészeti Múzeum megtekintésére.
„Bármilyen művészeti alkotásnak lehet terápiás értéke, ha segít az emberekben jó érzéseket kelteni és önmagukat jobban megérteni.” – nyilatkozta dr. Johan Newell, a kísérleti programban részt vevő Brugmann Egyetemi Kórház pszichiátere. Reményei szerint a múzeumi terápiás látogatások segíthetnek majd a depresszióban, szorongásban, autizmus spektrumzavarban és bipoláris zavarban szenvedők mentális egészségének javulásában.
„A múzeumok megtekintését azon betegek számára ajánljuk, akik már egy kicsit előrébb járnak a gyógyulási folyamatban. Ezek a látogatások a gyógyszeres kezelés, a pszichoterápia, az egyéni vagy csoportos terápia, valamint a testmozgás, az egészséges táplálkozás mellett kiegészítő terápiaként szolgálnak. A kulturális intézmények látogatása egy plusz eszköz: segíthet az embereknek kimozdulni otthonról, újra beilleszkedni a társadalomba.” – hangsúlyozta Newell, aki már a jövőbeni terveikről is beszámolt. Ha ez a hathónapos kísérleti projekt sikeres lesz, akkor a programot más múzeumok, mozik, kórházak és további betegcsoportok bevonásával bővítenék – az agysérülésekből lábadozó emberek, valamint az idősek és a gyermekek is profitálhatnának belőle.
„Ez a program amellett, hogy segíti a társadalomba való újbóli beilleszkedést, lehetőséget nyújt a nyugodt elmélkedésre is távol a nyüzsgő élettől. A világ tele van stresszel és ingerekkel, a múzeumban eltöltött idő lehetőséget ad az embereknek, hogy egy pillanatra le tudjanak állni és elgondolkodni.” – hangsúlyozta Dr. Johan Newell.
Mint arról már korábban szó esett a Libri Magazin oldalain, nemcsak a képzőmővészet, hanem az irodalom is képes terápiás jelleggel gyógyítani az ember mentális egészségét.
Legutóbb Dr. Béres Judit: Élet a sorok között című könyvét ajánlottuk, melyben a szerző többek között számot adott arról, hogy mi mindenre alkalmas az irodalomterápia.
“Egyrészt egyfajta empátiagyakorlatként kapcsolódni tanít, másrészt az elolvasott és a megírt szövegek révén segít a világra reflektálni, ezenkívül türelemre nevel és megtanít figyelni, mint ahogy hatékony eszköz az elszigetelődés és az elmagányosodás elleni küzdelemben is. Nem beszélve arról, hogy az írásnak és az olvasásnak stresszoldó hatásai is lehet, katarzishoz juttat, és projekciós felületet biztosít. Az irodalomterápiás közegben fejlődnek az egyén problémamegoldó képességei.”
Szabados Ágnes a KultTér egyik epizódjában mutatta be az irodalmat mint terápiás módszert: az irodalmi alkotások nemcsak a szerzőnek, hanem az olvasóknak is segít megküzdeni az őket ért traumákkal.
Kiemelt kép forrás: Guardian
