Budapesten született, az egyetlen irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett írónk. Tizennégy éves korában Auschwitzba deportálták, majd a zeitzi munkatáborba került, végül Buchenwaldban érte a felszabadítás 1945-ben.  A gimnáziumban a ”B”, azaz a zsidó tanulók számára fenntartott osztályba sorolták. Iskolai keretek között, levente-foglalkozások alkalmával a többi osztálytársával együtt a munkaszolgálatra készítették föl.

Költő, irodalmár és nyelvújító, a magyar klasszicizmus kiemelkedő alakja, aki irodalmi és irodalomszervező tevékenységével az egész ország kulturális életére nagy hatást gyakorolt.

Ír drámaíró, költő, esszéista és újságíró, aki legalább olyan híres volt elbűvölő személyiségéről és frappáns megjegyzéseiről, mint irodalmi műveiről. Leghíresebb műve a Dorian Gray arcképe (1890-91) című regény.

Kolozsváron született magyar pszichológus, tanatológus, író. A Magyar Hospice Mozgalom megalapítója és a Magyar Hospice Alapítvány elnöke. Az alapítvány célja, hogy a halálos betegségben szenvedők és családtagjaik emberséges ellátásban és megfelelő lelki támogatásban részesülhessenek.

József Attila-, Kossuth- és Prima Primissima díjas író, költő, műfordító és tanár. Esterházy Péter szavaival: „irodalmunk utolsó nagyasszonya.” Legismertebb regényei a Régimódi történet (1977) és Az ajtó (1987). Könyveit 42 nyelvre fordították le, minden idők egyik legsikeresebb magyar szerzőjeként tartják számon.

Erdélyi magyar író, mesegyűjtő, publicista, „a nagy mesemondó.” Születésnapját 2005 óta a népmese napjaként ünnepeljük.

Tamási János néven született Kossuth-díjas székely író. A két világháború közötti erdélyi irodalom legelismertebb szerzője.

Norvég származású, Walesben született író, a Charlie és a csokigyár (1964), a Fantasztikus Róka úr (1970), A barátságos óriás (1982) és a Matilda (1984) szerzője.

Régi orosz arisztokrata családba született író, pedagógus, filozófus és utazó. Az orosz realizmus és a világirodalom egyik legfontosabb alakja.