Ezúttal egy könyv, amit a világméretű folyamatokra kíváncsi olvasóközönségnek ajánlok: A világ ötven legveszélyesebb vállalata. Évek óta hallani, olvasni túl nagyra nőtt cégekről, melyeket az ismertségük, társadalmi beágyazottságuk miatt nem hagynak megbukni, így mondhatjuk, hogy bizonyos törvények, törvényszerűségek nem vonatkoznak rájuk. Itt gondolhatunk olyan nagy márkákra is, amiket a mindennapokban közvetlenül mi, fogyasztók használunk; mostanra el sem tudnánk képzelni az életünket alma logós elektronikai termékek, vagy az ismert internetes kereső nélkül, amelyre ma már a „legjobb barátunkként” szoktunk hivatkozni.
De hol itt a gond? Nos, úgy néz ki, nem véletlen, hogy mi fogyasztók egyre jobban kötődünk ezekhez a termékekhez: ugyanis az elektronikus készülékeinken folytatott tevékenységeinket olyan szinten képesek kiismerni a könyv címében szereplő veszélyes vállalatok algoritmusai, hogy pl. olyan szolgáltatásokat is képesek ajánlani számunkra, amelyekre addig még csak rá sem kerestünk, mindössze egy beszélgetésünk során szóba került. Működne hát a telepátia? Valószínűbb, hogy a Nagy Testvér figyel minket, és ehhez mi, fogyasztók a legtöbbször örömmel asszisztálunk.
Nos, az elmúlt másfél évtizedben ezek a világszerte ismert nyugati vállalatok – nagyrészt jelentős cégfelvásárlásokon keresztül – afféle kis gömbőc módra úgy felduzzadtak, hogy értékük nagyobb, mint egyes országok éves nemzeti összterméke, befolyásuk pedig akkora, hogy sem az egyes országok kormányai, sem az EU nem tudja korlátozni vagy lassítani dinamikus terjeszkedésüket – terjeszkedésből pedig, a vállalati logikát lassan kiismerve (de el nem fogadva), soha nem elég.
Ahogy a könyv finn szerzőpárosa fogalmazott a kötet vége felé: az Európai Uniónak van szándéka, de nincs eszköztára, az Egyesült Államoknak lenne eszköztára, de nem áll szándékában ezen óriásvállalatok megrendszabályozása.
Ezek a hatalmas cégek ugyanis – ha érdekükben áll – képesek felülemelkedni értékrenden és politikai szimpátián, és ha megy a bolt, nekik mindegy, ki van kormányon. A politika pedig rá van utalva ezekre a vállalatokra: részben a népszerűségük növelése vagy megőrzése, részben nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekek miatt, ezért nem igazán konfrontálódnak velük, inkább jellemzőbb, hogy a kegyeiket keresik. Szóval a modern világ ebből a szempontból is a feje tetejére állt.
Na de a terjedelmes kötet olvasása során megismerkedtem vagy egy tucat olyan vállalat és márka nevével is, amelyről korábban vagy nem hallottam, vagy nem tudtam, mivel foglalkoznak. Ezek leginkább a közel- és távol-keleti világ meghatározó nagyvállalatai, amelyek egyrészt már uralják saját régióik hatalmas piacát, másrészt nem ritka, hogy elvégzik a „piszkos munkát” az általunk jobban ismert vállalatok helyett. Például a státuszszimbólumként ismert nyugati telefonok leginkább a Távol-Keleten készülnek, nem túl jó bérért, és kimondottan kegyetlen munkakörülmények között.
Végül, de nem utolsósorban ezen keleti vállalatok örömmel terjeszked(né)nek minden olyan térségben, ahol az amerikai befolyás csökken, és nagy energiákat mozgósítanak annak érdekében, hogy az információs forradalom, a mesterséges intelligencia elterjedésében egyértelműen vezető, domináns szerepet töltsenek be. Ez utóbbi, nagy lehetőségeket, de közben veszélyeket is rejt magában, hiszen nem mindegy, milyen célokra használják majd a szuperokos gépeket, de erről biztosan hallunk, olvasunk bőségesen híreket, könyveket a közeljövőben. Amit általános következtetésként levonhatunk, hogy
mind a profit maximalizálása, mind a fogyasztókról szerzett tudás hatalma iránt érzett kísértés oly’ hatalmas, hogy az eddigi tapasztalatok alapján nincs az a morális iránytű, amely visszafogná ezeket az óriási és befolyásos cégóriásokat.
Nekem mindenesetre a könyv nem a feloldozást és a megoldást hozta el, hanem a további fajsúlyos, világméretű, nagy horderejű témákban való elmélyedést. Úgyhogy aki teheti, vonuljon el egy kicsit a természetbe elmélkedni – az okoseszköze nélkül, amelyen keresztül a nagyvállalatok már jobban ismernek minket, mint mi saját magunkat…
