A Libri idén két díszkötettel ünnepli a karácsonyt: Karinthy Frigyes Karácsonyi társasjáték és Kosztolányi Dezső Csodát nekem című válogatáskönyve igazi ínyencfalat, karácsonyi-újévi darabokkal, köztük korábban meg nem jelent írásokkal.

A 20. század két zsenijének kifogyhatatlannak tűnő életműve több kiadónál, igen változatos kiadványokban érhető el. Ezek közül szedtünk össze négy-négy kiváló kötetet.


Karinthy megmondja

Friss, ropogós: Karinthy megmondja! A Corvina Kiadó nagy sikerű sorozatában írók, ismert emberek olyan publicisztikai műveiből válogat, amelyek ma is, itt is aktuálisak. Korábban már megjelent Ady Endre, Hofi Géza, Bibó István és Ferenc pápa „megmondja-kötete”, most pedig Karinthy Frigyes van soron.

Karinthy, akinek az írásai, karcolatai, gunyoros, de humánus jellem- és korrajzai ma is megállják a helyüket, és olvasva őket úgy érezzük, hogy akár korunkban is születhettek volna. Hogy miért? Talán mert Karinthy általában nem egy-egy időhöz kötött, hamar elavuló esetet, visszásságot vesz górcső alá, hanem mindig az embert nézi. Azt, hogy az egyén miképp reagál, cselekszik azokban a helyzetekben, amelyekbe a sors veti.

Hegedűs Géza írta Karinthyról: „Egész irodalmunkban ő a leghíresebb, legnépszerűbb, a legtöbbször olvasott, idézett, emlegetett humorista – holott tulajdonképpen filozófus volt. Egy izgatott, minden iránt érdeklődő filozófus, a 18. század felvilágosodásának legkövetkezetesebb és legtudatosabb utóda.” Hogy ez mennyire igaz, az a Corvina új kötetéből is kiderül.


Hölgyeim és Uraim

Ha nem tudunk betelni Karinthy kis remekműveivel, groteszk humorával, mindjárt itt az utánpótlás: a Hölgyeim és uraim című kispróza-válogatás egy Karinthy-írásból kölcsönözte a címét. „Nyílt kártyákkal játszom. Nem vagyok újságíró. Hogy mi vagyok hát? Minden egyéb. Orvos, mérnök, kereskedő, termelő, fogyasztó. Te vagyok, nyájas Olvasó. Tudod, mi vagyok? Egyszerű újságolvasó vagyok. Egy közületek, hölgyeim és uraim.”

Ha virtuozitására nem is, hozzáállására illenek a fenti sorok: valóban „egy közülünk” abban, ahogy a világot szemléli. Felfedezve benne a kicsit, a fonákot. Ő maga paradoxonnak nevezte kedvelt kifejező módszerét. Ez a kötet is a tipikus Karinthy-féle paradox nézőpontból született írásokból kínál egy csokorra valót – jó érzékkel, jó ritmusban összeválogatott könyv, nehéz letenni.


Tanár úr kérem

Az örök klasszikus. A megunhatatlan alapmű. Aki volt középiskolás – és hát a legtöbbünk azért volt –, az minden mozzanatban magára, diákélményeire ismerhet. Még akkor is, ha ezek a történetek egy több mint száz évvel ezelőtti iskolarendszerben játszódnak. A gyerek-tanár viszony, a nyiladozó értelmüket próbálgató kamaszok, az önfeledt poénok és mókázások, úgy látszik, időtlenek. A Tanár úr kérem 1916-ban jelent meg először, magyarul is többféle verzióban került az olvasók elé, és számos idegen nyelvre is lefordították. A népszerűségéhez nyilván hozzájárulnak feledhetetlen feldolgozásai – sokan Garas Dezső, Kern András vagy épp Szacsvay László hangján hallják, ahogy Karinthy fiktív hőse a bizonyítványát magyarázza, vagy ahogy a jó tanuló felel. De könyvben éppoly hatásos, mint hallgatva. Mindenhogy jó. Kötelező.


Ördöggörcs – Utazás Karinthyába

Ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, milyen közegből jött, milyen közegben élt és milyet teremtett maga körül ez a megismételhetetlen tehetségű író, érdemes az egyik leginkább autentikus forráshoz fordulnunk. A tavaly novemberben elhunyt Karinthy Márton, Karinthy Frigyes unokája (Karinthy Ferenc fia) Ördöggörcs című könyvében hihetetlen és megindító, mulatságos és drámai sztorikon keresztül villantja fel „Karinthya” hétköznapjait. Benne van minden a nagypapa életéről-életéből – Kosztolányi, Devecseri, az összes kortárs, az összes szerelem, a Hadik, a Lágymányos, a sziporkázó elme megannyi megnyilvánulása –, de korántsem csak ez. Az unoka nem nagyapa-történetet írt, ebben a Karinthy-univerzumban önmagát, a család többi részét is elhelyezi. És miközben értelemszerűen bennfentes, egy pillanatig sem bennfenteskedő: az Ördöggörcs olvasható irodalomtörténeti forrásként, gazdag korrajzként, egy nagy elődökkel „megvert” alkotó ember gondolatfüzéreként, de akár anekdotagyűjteményként is. És mivel tárgya – a Karinthy-família – rendkívül érdekes, és mert Karinthy Márton nemcsak színházi embernek, de írónak is remek volt, a könyv is mindvégig érdekes és szórakoztató.


Mindent bevallhatok

A Mindent bevallhatok érdekes egyveleg. Van benne tárca Kosztolányitól, szerepelnek benne körkérdésekre adott válaszai, vannak interjúk, beszélgetések, de megtalálható a könyvben a feleség, Harmos Ilona és fiuk, Kosztolányi Ádám visszaemlékezése is. Ebből a sokszínűségből aztán kirajzolódik valamilyen Kosztolányi-kép – még ha nem is teljes. Azt nagyon nehéz megragadni – ahogy Kemény István mondta a Libri Magazinnak adott interjújában, sokszor kapja magát azon, hogy „több Kosztolányija” van, mert ő az az írónk – Kosztolányi –, aki nem egy, nem kettő, de több műfajban is rendkívülit alkotott. Ritkaság.


Kosztolányi Dezső élete

Szintén a Kosztolányi-rejtvény megoldására tesz kísérletet Arany Zsuzsanna kötete. Ízig-vérig életrajz, rengeteg adattal, az író titkát feltárni hivatott részlettel, történettel, visszaemlékezéssel. Nagyon alapos munka, és miközben tudományos igényű, olvasmányos is. Szerzője a litera.hu-nak azt mondta a könyvről a megjelenésekor, hogy szándéka szerint meg akarja kérdőjelezni a köztudatban Kosztolányiról élő kliséket. Érzékeltetni, hogy semmi sem fekete-fehér, az író döntési helyzetei, köztük akár politikai szerepvállalásai is árnyaltabbak, mint messziről nézve hinnénk. Remek monográfia kezdőknek – és haladóknak.


Ha nem volnátok ti

Ez a főképp leveleket tartalmazó kötet azt ígéri, hogy némiképp átrajzolja a Kosztolányiról – művei, a róla készült életrajzok és tanulmányok révén – bennünk élő képet. A költő-író életének utolsó szakaszából felbukkant dokumentumegyüttes utolsó szerelméhez, Radákovich Máriához kapcsolódik:

Kosztolányinak a férjezett asszonyhoz írt levelei már korábban is ismertek voltak,

ám az asszony költőnek írt válaszai először ebben a könyvben láttak napvilágot. Hogy miért érdekes ez? Azért, mert Radákovich Máriáról, a tízéves gyermekét nevelő anyáról eddig szinte semmit nem tudtunk, pedig Kosztolányi kész lett volna feladni a házasságát miatta, és úgy érezte, ez a szerelem még halálos betegségére is gyógyulást hozhat – írja a Ha nem volnátok ti ajánlója. És szerepel a könyvben még egy nő, egy harmadik kapcsolat – a rejtélyes viszony húsz évig tartott.

Mit tudunk meg Kosztolányi Dezsőről az ehhez a három nőhöz fűződő viszonya tükrében? A neves Kosztolányi-kutató, Bíró-Balogh Tamás a rá jellemző olvasmányossággal, mégis sziporkázó szellemességgel, alapos szakmaisággal mutatja be Kosztolányi Dezső életének legutolsó korszakát.


Kosztolányi Dezső összes versei

A jelenleg elérhető talán legteljesebb és legalaposabb Kosztolányi-összes. Összeállítását komoly kutatás előzte meg. De a lényeg nem is ez. Hanem a hihetetlen költői életmű egyben szemlélésének lehetősége. Tényleg, hogy lehet, hogy valaki alkot egy ilyen versuniverzumot, és közben még prózaírásra, tárcákra, mi egyébre is jut ideje? Érdemes a polcon jól elérhető helyen tartani ezt a verseskötetet, és gyakran levenni, akár találomra belelapozva. Minden alkalommal gyöngyszemekre lelhetünk.