Mesebeli, varázslatos szám a hetes, felsorolni sem lehet, mennyi mindent társítunk hozzá, a hétfejű sárkánytól kezdve, az életünket meghatározó hétéves ciklusokig. Hétéves lett idén a Libri irodalmi díj is, ismét eljött az idő, hogy a tízes listára felkerült könyvek közül a szakmai zsűri és a közönség is válasszon egyet. Most pedig itt az alkalom, hogy végignézzünk a díj eddig hét évén, és azokon az alkotásokon, amik akár az olvasók, akár a szakértők szerint a legjobbnak bizonyultak.
Egy ilyen áttekintés, főleg akkor, ha már látható múltja is van egy díjnak, azért is érdekes, mert – mint a címben is írtam – akár a tízes listára felkerülő könyvek, akár a nyertesek, megmutatják, hogy milyen kérdések foglalkoztatnak bennünket, olvasókat, hogy mik azok a témák, amikre rezonálunk, és kik azok a szerzők, akikre figyelünk. Nem utolsó sorban, egy ilyen tabló azt is megmutatja, mi foglalkoztatja az írókat, milyen történeteket, és hogyan mondanak el nekünk.
Bartis Attila, Dragomán György, Esterházy Péter, Forgách András, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Réz Pál, Szvoren Edina, Térey János, Ungváry Krisztián
Ők tízen voltak az első Libri irodalmi díj jelöltjei, szép- és tényirodalmi művekkel, regényekkel, verses és novellás-kötetekkel, történetekkel múltról és jelenről. A Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Károlyi Csaba és Vitray Tamás alkotta zsűri Rakovszky Zsuzsa Fortepan című kötetét, a közönség pedig az előző év irodalmi szenzációjának számító Bartis-regényt A végét díjazta.
A Libri irodalmi díj egyik legfőbb célkitűzése felhívni a figyelmet azokra az irodalmi alkotásokra, amik nemcsak hozzánk, de a kultúránkhoz is hozzátesznek valamit. Azt hiszem, bátran kijelenthetjük, hogy ennek a célkitűzésnek, már az első évben sikerült megfelelni, és ez a tendencia az elmúlt években mit sem változott.
A kortárs szerzőket és alkotásaikat elismerő hazai díjak között, a Libri irodalmi díj talán azért is bír különös jelentőséggel, mert a szakma elismerése mellett, hangot ad az olvasóknak is.
Mindig izgalmas figyelni, hogy ki az a szerző, aki sokakat meg tud szólítani, aki olyan alkotással lép a közönség elé, ami sokakhoz elér, amihez kortól, nemtől és minden egyéb attribútumtól függetlenül többen tudnak kapcsolódni. 2017-ben ez a szerző a televízióból sokak által ismert és szeretett Kepes András volt, aki Világkép című könyvével nyerte el a közönség tetszését. A következő évben Bödőcs Tibor Addig se iszik című irodalmi paródiakötete bizonyult a legnépszerűbbnek, 2019-ben a generációs regényként is emlegetett Akik már nem leszünk sosem Krusovszky Dénestől.
A következő két év, 2020 és 2021 mindannyiunk életét alapjaiban forgatta fel, a korábbi, személyes találkozásoktól emlékezetes, és jó hangulatú díjátadók helyett ezúttal online hirdették ki a győzteseket, közönségdíj kategóriában mindkét évben ugyanazt a szerzőt: Grecsó Krisztiánt. Az örökbefogadás történetet gyerekszemszögből feldolgozó Vera után, a Magamról többet című verseskötet is az olvasók kedvence lett. A duplázásra egyébként idén is többeknek van esélye, hiszen 2022 esélyesei között ott találjuk Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című regényét, valamint a 2019-es szakmai díj nyertesét, Szvoren Edinát is Mondatok a csodálkozásról című elbeszéléskötetével.
Maradva a szakmai zsűrinél, ami 2017-ben Beck Zoltán a 30y zenekar énekes-gitárosa is helyett kapott, azt hiszem, elmondhatjuk, hogy
míg a közönségdíj esetében világos a helyzet – az nyer, akinek több szavazata van –, addig a zsűrinek nincs könnyű dolga, bár esetünkben ez minden bizonnyal jó hírnek számít.
A díjra esélyes tíz színvonalas, fontos témákat körüljáró könyvből azt mondani egyre, hogy ez a legjobb, szinte lehetetlen küldetésnek tűnik. Aztán persze mindig megkerül az az egy, Rakovszky Zsuzsát 2017-ben Jászberényi Sándor követte A lélek legszebb éjszakája című könyvével. A haditudósítóként is ismert író egyébként 2021-ben is a legjobb tízben szerepelt. 2018-ban Tompa Andrea Omertáját díjazták, ezt az életeken át hömpölygő nagyregényt, amit Károlyi Csaba így méltatott:
„Az a könyv, amely a díjat kapja, Tompa Andrea Omerta című regénye, szenvedélyesen beszél. És erős nyelve van ehhez a szenvedélyességhez. Nem is egy, hanem négy. Három különlegesen érzékeny nő és egy kissé félszegen megszállott férfi elragadó szólamát halljuk. Ez a regény ráadásul eléri azt, hogy akár egy olyan téma, mint a rózsanemesítés (nőies? nem: kifejezetten férfias) témája érdekelje az embert, amennyiben ilyen virágzóan írnak róla.” 2019-ben Szvoren Edinától a Verseim volt a győztes alkotás, 2020-ban pedig Láng Zsolt Bolyai János életéről szóló regénye. Az Eldorádó és a Cseh Tamásnak írt dalok után Bereményi Géza végre megírta gyermek- és ifjúkorát feldolgozó művét a Magyar Copperfieldet. A könyv, ami egyszerre memoár és vallomás, tavaly nyerte el a Libri irodalmi díjat.
Családtörténetek, a múltunk végiggondolása újra és újra, szembenézés sötét oldalunkkal, a félelmeinkkel, a legkínzóbb kérdéseinkkel, és rácsodálkozás a közös történeteinkre. Ezekben áll annak az immár hetven irodalmi műnek a lényege, amik versenybe szálltak, hogy elnyerjék a zsűri és a közönség tetszését.
Az idei győztesek nevét még nem ismerjük, de addig is, ameddig a május 19-i díjátadón megismerhetjük őket, olvassák Bartók Imre, Bödőcs Tibor, Danyi Zoltán, Gerlóczy Márton, Keresztury Tibor, Krasznahorkai László, Szvoren Edina, Tóth Krisztina, Vonnák Diána és Závada Péter műveit, mert rólunk szólnak, nekünk szólnak.
Szavazatát www.libri.hu/irodalmi_dij oldalán adhatja le.
