Krimigyűjtemény a nyár végére

Ismert detektívek és amatőr nyomozók erednek gyilkosságok, emberrablások és eltűnések nyomába Norvégiában, Spanyolországban vagy épp a Balaton-parton. Egyesek az őszt tartják a krimik időszakának, vakáció után különös hangulat belemerülni egy bűnügyi történetbe. Talán épp ott nyaraltunk, ahol a cselekmény játszódik…

Szlavicsek Judit: Halál Tihanyban

Egy idős nő bámul zavartan a biztonsági kamerába egy eldugott tihanyi ház előtt vasárnap reggel. Fogalma sincs, hogy ki ő, és hogy került oda – és csak angolul beszél. Hamarosan kiderül, hogy az előző napi esküvő egyik illusztris vendégét meggyilkolták. A négy éve visszavonult Kardos Júlia eredetileg csak tolmácsolni ugrik be, de hamarosan a nyakába szakad a teljes nyomozás. A negyvenes éveiben járó, gyermektelen, egyedülálló, kötődési problémákkal küzdő rendőrnővel Szlavicsek Judit egy magyar detektívet adott az olvasóknak – ráadásul nőt! –, aki már a harmadik kötetben küzd a démonaival és a felkutatásra váró nyomokkal.

„Sherlock Holmes, vagy éppen Agatha Christie nyomozói statikus figurák, nem öregszenek. Ezzel szemben Kardos Júlia öregszik, így előbb-utóbb eljön a »nyugdíjazása«. Addig írom a karakterét, amíg engem és az olvasókat is érdekli. Sok ikonikus balatoni helyszín van még, ahol nyomozhat.” – fogalmaz Szlavicsek Judit a nyomozó karakterről.

Rebecca Makkai: Lenne pár kérdésem

Bodie Kane, egy sikeres podcast műsorvezetője visszatér egykori középiskolájába egy szeminárium erejéig. Itt azonban saját nyomasztó iskolai évei mellett rátörnek a végzős korában történt gyilkosság emlékei is. Fél lábbal 1995-ben, fél lábbal a 20 évvel későbbi jelenében próbálja kibogozni, mire is emlékszik arról az éjszakáról, amikor holtan találták a szobatársát – és mi az, ami csupán az elméje játéka. Diákjaival beleássák magukat az eseményekbe, és megpróbálnak utánajárni, hogy valóban Omar, az iskola atlétikaedzője volt-e a tettes. Esetleg épp Kane-nél van a kulcs a valódi gyilkoshoz?

„Sosem etikai vagy más konkrét üzenettel vágok bele egy könyvbe, hanem kérdésekkel. Regényíróként nem az a feladatom, hogy megválaszoljam ezeket, hanem hogy bonyolítsam és jobban megfogalmazzam őket. Többek között ezt a kérdést tettem fel: ha az emberek idővel változnak, mennyiben felelősek még mindig azokért a dolgokért, amelyeket akkor tettek, amikor sokkal fiatalabbak és egészen mások voltak?” – így fogalmaz Makkai az írás folyamatáról az Indexnek adott interjújában.

Jorn Lier Horst: A Katharina-kód

A norvég szerző korábban maga is nyomozóként dolgozott, így valódi tapasztalattal rendelkezik a rendőrség munkájáról és a nyomozások menetéről. Detektívje William Wisting eddig 17 kötetben derítette fel a bűntényeket. Ezúttal egy döglött aktát, egy nő 24 évvel korábbi eltűnésének ügyét kényszerül újra kinyitni. Katharina Haugen egy bepakolt bőröndöt, néhány szál virágot és egy megfejthetetlen kódokból álló üzenetet hagyott hátra, mielőtt nyoma veszett. Az eset évfordulóján Wisting minden évben felkeresi a nő férjét, akivel barátság szövődött közöttük. Ebben az évben azonban a férfi nincs sehol, ellenben az ujjlenyomatát azonosítják egy, a feleségéét megelőző emberrablási ügy zsarolólevelén.

Mi ihlette meg az írót a regény megírására? „A regényt az egyik döglött ügyem ihlette még abból az időből, amikor nyomozóként dolgoztam. 1999. augusztus 5-én este 6-kor a 12 éves Kristin Juel Johannessen biciklizni ment. Soha nem tért haza.” – nyilatkozta az író. – „A Katharina-kód nem Kristin gyilkosságának története. Amikor az üggyel elakadtunk, nemcsak Kristin és a családja járt a fejemben, hanem a gyilkos is. Mi történik azzal az emberrel, aki egy ilyen titokkal él, amit ennyi hazugság alá temet? Ez adta a regényem háttértörténetét – nemcsak a hátrahagyott, elkeseredett családot mutattam be, hanem azt a személyt is, aki elkövet egy ilyen súlyos dolgot, és rejtőzködve kell élnie. Azoknak a története is, akik fáradhatatlanul dolgoznak, hogy megtalálják őket.”

Juan Gómez-Jurado: Vörös királynő

A legnagyobb spanyol bank elnökének fiát rituálisan kivégzik, majd egy másik üzletember lányát elrabolják. A két – feltehetőleg összefüggő – eset megoldásához megpróbálják előcsalogatni önkéntes száműzetéséből Antonia Scottot, aki 242 pontos IQ-jával, zseniális logikai képességeivel és memóriájával meglehetősen emlékeztet Sherlock Holmesra. Ezt a címbeli nemzetközi bűnüldöző szervezet is így gondolhatja, mert adnak mellé egy Watson doktort a baszk nyomozó, a kissé problémás Jon Gutiérrez felügyelő személyében. Az eltérő stílusú páros dinamikája humort kölcsönöz a hatalmi játszmákkal és személyes traumákkal terhelt nyomozásnak. A kötet, amelyből tévésorozat is készült, egy trilógia első része.

Michael Chabon: A végső megoldás

Chabon a krimi gyökereihez tér vissza: Angliába és Sherlock Holmeshoz. Egy gyilkosság és egy eltűnt papagáj kell, hogy felkeltsék az 1944-ben már majd’ kilencvenéves detektív érdeklődését. A madár ugyanis rejtélyes számsorokat ismételget, gazdája, egy Németországból érkezett kilencéves zsidó kisfiú ellenben egyáltalán nem beszél. Vajon eljárt az idő a nyomozó és módszerei felett vagy ott izzik még a zsenialitás az időskor takarásában? 140 oldal erejéig ismét együtt nyomozhatunk Arthur Conan Doyle detektívjével.