Írói stílusára jellemző a vizualitásban erős, ugyanakkor leleményes szövegalkotás, valamint az ironikus és humoros hangnem. Számtalanszor hivatkozott arra, hogy az ihletet a gyermekek fantáziájából, nyelvi bakugrásaiból merítette; a „Mikkamakka” név például akkor született meg az író számára, amikor lánya nem tudta kimondani, hogy: „Miska macska”.
1960-ban megjelent a Ne bántsátok a feketerigót! című regénye, melyért 1961-ben megkapta a Pulitzer-díjat.
Igaz, életében írt még egy regényt Menj, állíts őrt címmel, Lee azon szerzők táborát erősítette, kiknek első könyves publikációja egyszersmind örökös tagságot jelentett az irodalom dicső panteonjába.
Nagyszüleinek Szegeden volt papír- és könyvesboltja, amit Móra Ferenc is gyakran látogatott, így gyerekkorában többször is találkozott az Aranykoporsó és a Kincskereső kisködmön szerzőjével. Janikovszky Éva később a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, majd főszerkesztője lett.
Egész élete nélkülözéssel telt, labilis és zaklatott lelkiállapotát a sokszor reménytelen és viszonzatlan szerelmi vágyódásai csak súlyosbították. Első kötete 1922-ben jelent meg Szépség koldusa címmel, míg utolsó, Nagyon fáj című kötete 1936-ban látott napvilágot. Életműve páratlan módon fogja össze egzisztenciális tapasztalatait, kozmikus gondolkodásának mélységét.
Mint általában az írni vágyó fiatalok, ő is a versekkel kezdte meg irodalmi aktivitását. Egyetemi évei alatt, valamint utána is irodalmi segédmunkákból élt. Dolgozott dramaturgként, valamint főszerkesztője volt a Móra Könyvkiadónak is. Kormos István „csábítására” kezdett el a későbbiekben gyerekeknek írni.
Első verseit maga vitte el személyesen a Nyugat szerkesztőségébe, ahol megmutatta őket későbbi mesterének, Babitsnak. A költőóriás bizalmába fogadta, barátság alakult ki kettejük között. 1920-tól másfél évig alkalmi műfordításokból élt, többek között részt vett Baudelaire A Romlás virágai című kötetének lefordításában mestere és Tóth Árpád társaságában.
Az írónő eleinte karikaturista akart lenni, ugyanis azt tartotta, hogy a történetmesélés egyik legjobb módja az, amit vizuálisan is meg lehet jeleníteni.
A viktoriánus korszak egyik legnagyobb tehetséggel megáldott költőnője volt, aki élete jelentős részét szobafogságban töltötte, azonban egy sikeres szöktetésnek köszönhetően Itáliában talált új otthonra.
Gyermekek milliói ismerik fantasztikus mesehőseit különféle filmes feldolgozásoknak köszönhetően, ám őt magát, illetve gyerekkönyveinek eredeti történetét már jóval kevesebben. Az amerikai gyermekkönyv író és karikaturista Dr. Seuss szerzői álnéven több mint 60 könyvet jelentetett meg.
Polihisztor és egyben poliglott volt. Habár regényíróként tartjuk számon, írt verseket és esszéket, zeneműveket komponált, zongorán játszott, nyelvészként tevékenykedett, emellett pedig az összes nagyobb európai ország, valamint egyes ázsiai országok nyelvét beszélte is. Kodály Zoltán és Bartók Béla kedvéért még magyarul is elkezdett tanulni.
Ismét válogattunk a New York Times bestseller listájáról. Egy rendkívül izgalmas krimit, egy fantasy-t, egy rendhagyó ismeretterjesztő könyvet, továbbá egy húsbavágó regényt ajánlunk. Jó hír, hogy mindegyik megvásárolható eredeti nyelven a Libriben!
© Libri Könyvkereskedelmi Kft. Minden jog fenntartva!
Ne maradjon le az irodalmi világ legfrissebb híreiről, iratkozzon fel a Libri Magazin hírlevelére, hogy első kézből értesüljön a hazai és nemzetközi kulturális izgalmakról!