Libri Trend
Ki lehet-e szabadulni az Intézetből? – Stephen King még mindig zseniális
Stephen King mindig több volt egyszerű horrorszerzőnél: a társadalmi mondanivaló már korai, a mostaniaknál primérebb módon ijesztgetős regényeiben is megjelent. Az Intézet pedig úgy és attól rémisztő, hogy nagyon sokat árul el a világunkról.
Louise Glück kapta az irodalmi Nobel-díjat
Október 8-án, valamivel dél után hozták nyilvánosságra az irodalmi Nobel-díj idei győztesének nevét.
Arccal a jövő felé
Négy fantasztikus könyv a fenntarthatóságról.
„Becsüli és szereti Debrecent, de nem mitizálja” – Térey János könyvéről Szirák Péterrel beszélgettünk
A Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai című kötetről Dr. Szirák Péterrel, az Alföld folyóirat főszerkesztőjével, beszélgettünk.
Térey, Szálinger, Sárközi és a többiek: még 5 tipp a Könyvhét ajánlatából
A szeptember 17. és 20. között online megrendezett Könyvhéten minden eddiginél több kiadó és szervezet jelezte részvételét, a hivatalos könyvheti listára majd 600 alkotás került fel.
Kihirdették a Szép Magyar Könyv díjazottjait
2019 legszebb kiadványai között gyönyörű köteteket találunk. Lássuk, kiket díjaztak idén!
Tuti tippek az online Könyvhét kínálatából
Ebben az évben különösen alakul a Könyvhét sorsa: nyár elején a járványhelyzet miatt szó sem lehetett a megrendezéséről, egy darabig úgy volt, szeptemberben pótolják, ám nemrég kiderült, hogy a lelkes olvasók kora ősszel sem böngészhetnek a standok kínálatában.
„Nincs olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Rubik nevet” – Könyvet írt a Kocka feltalálója
A mi kockánk tanulságos utazásra invitálja az olvasót a matematika, a pszichológia, az oktatás, a képzőművészet, a design, az építészet és a popkultúra területén.
Our picks for September
Whether it’s fiction, politics, history, or science, Libri is keeping a keen eye on what’s trending in the world. Based on the well-renowned best sellers
„Az én őseim vándorló lelkek” – Gurubi Ágnes, Szív utca
A múlt végül mindannyiunkat utolér, olvasható a Kalligramnál megjelent Szív utca című családregény fülszövegében. És ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkat, nem árt megismerkednünk vele.
A jövőt megírni lehetetlen, a múltat megírni kötelesség
Idén Magyarországon egy meghatározó és egyben szomorú évfordulóról emlékeztünk meg, hiszen 1920 júniusában örökké megváltozott az ország sorsa.
Megtanulni értékelni azt, ami adatik: a The Walking Dead élete a „halál” után
Miért ez a tavaly nyáron befejezett zombitörténet lett a világ egyik legsikeresebb képregényszériája?
A boldog házasság nem jó regénytéma – interjú Cserna-Szabó Andrással
Ezúttal is szürreális kalandokra készülhetünk, ha belevetjük magunkat a szerző új regényébe. Az Extra dry mellett beszéltünk életről-halálról és kihűlő kapcsolatokról.
5 fantasztikus utazási tipp – és mindet egy új könyvnek köszönhetjük!
„Ma itten, holnap ottan, csak ez az élmény.” Ez a Petőfi Sándortól kölcsönzött idézet Kocsis Noémi Bakancslista – Magyarország – 777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél című, most megjelent könyvének a mottója.
Kaptunk egy esélyt, Munro meg én – interjú Tönkő Verával, a Park Kiadó szerkesztőjével
Tönkő Vera, a Park Könyvkiadó munkatársa, a Copperfield Dávid olvasása közben, egy kórházi ágyon döbbent rá, hogy a könyv az otthon, ahová bármikor elmenekülhetünk a valóság elől.
Gáspár András Gáspár: az az egyetlen járható út, amit Greta Thunberg kijelölt
Gáspár András Gáspárral a fiatal generáció feladatáról, a jövőnk érdekében tett változás fontosságáról és első regényéről is beszélgettünk.
“Szerb Antal az a furcsa elitíró, akinek vágyálma, hogy mesterember legyen” – így írtak a szerzőről 1937-ben
Összeállításunkban már olvashatták kortársaink gondolatait az Utas és holdvilágról, a továbbiakban pedig igyekszünk megismertetni olvasóinkkal a korábbi kritikákat Szerb Antal klasszikusáról. Esterházy Péter írása után, most Halász Gábor 1937-es, a Nyugat 11. számában megjelent véleményét idézzük.
“Ez olyan regény, amelyben mindenkinek van kedvenc mondata” – így írt Esterházy Péter az Utas és holdvilágról
Összeállításunkban már olvashatták kortársaink gondolatait a műről, a továbbiakban pedig igyekszünk megismertetni olvasóinkkal a korábbi kritikákat Szerb Antal klasszikusáról. Elsőként Esterházy Péter 2004-es írását idézzük.